Önkormányzat

Bechli Erzsébet-polgármester
Bechli Ádámné – főmunkatárs

Képviselőtestület:
Hufnágel Ádám - alpolgármester
László Zoltán - képviselő
Reisz György- képviselő
Müller János - képviselő

 

Német Önkormányzat:
Jäger Andrea-elnök
Bechli Erzsébet - képviselő
Kehlmann-Marosi Ágnes - képviselő
Becker Melinda - képviselő
Kófiás-Bareith Emese - képviselő


KÖZLEMÉNY
ügyfélfogadás változásáról
Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a Mecseknádasdi Közös Önkormányzati Hivatal
Ófalui Kirendeltségén 2021. február 22-től – átmenetileg – az ügyfélfogadás az alábbiak
szerint változik:
Pénztár: hétfő: 9.00 – 10.00
Aljegyző ügyfélfogadása: szerda 10.00-12.00
Az önkormányzati hivatalnál személyes ügyfélfogadás előzetes telefonos ügyintézés
alapján kezdeményezhető, a hivatal központi telefonszámán: 72/563-100.
Amennyiben lehetséges, ügyeiket elektronikus úton nyújtsák be ügyfélkapun vagy
cégkapun keresztül:
Hivatali kapu: BMOFAL
KRID: 442756327


Ófalu, 2021. 02. 22.
                               Bechli Erzsébet sk.                                                                             Réger Balázs sk.
                                    polgármester                                                                                         aljegyző


Szabadságvesztéssel büntethető, aki hulladékot illegálisan helyez el!


2021. március 1-től, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 248.§-a módosítása
értelmében:
Aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen
a) az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet
egyedének veszélyeztetésére alkalmas vagy
b) jelentős mennyiségű hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) veszélyes hulladékra,
b) különösen jelentős mennyiségű hulladékra,
vagy
c) különös visszaesőként követik el.
Kérjük a lakosságot, hogy a hulladékgyűjtés szabályait tartsák be, hulladékot illegálisan ne helyezzenek
el, amivel elkerülhetők a büntetések!


Mecseknádasd, 2021. 02. 26.
                                                                                                    Réger Balázs sk.
                                                                                                            aljegyző

Mecseknádasdi Közös Önkormányzati Hivatal
7695 Mecseknádasd, Felszabadulás u. 2/1.
Telefon: 72/563-100
e-mail: mecseknadasd@mecseknadasd.hu
Tájékoztatás
a gépjárműadóval kapcsolatos változásokról
A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat 2021. január 1. napjától az állami adó- és
vámhatóság látja el.
Év elején a NAV minden érintettnek határozatot küld a fizetendő adóról, az aktuális fizetési határidőkről
és az új gépjárműadó-bevételi számláról. 2022-től már csak azok kapnak értesítést a NAV-tól, akiknél
valami változás történt, például nőtt a személygépkocsi életkora, és emiatt a gépjárműadó összege
csökkent.
A gépjárműadó első részletét 2021. április 15-éig, a második részletet 2021. szeptember 15-éig kell
befizetni a 410-es adónemhez tartozó, 10032000-01079160 számú NAV Belföldi gépjárműadó bevételi
számlára.
A változások nem befolyásolják a gépjárműadó alóli mentességeket. A 2020. december 31-én fennálló
adómentességet és szüneteltetést az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a NAV hivatalból,
automatikusan veszi figyelembe az adó kivetésénél.
Jövőre a mentességet, a szüneteltetést és az adókedvezményt is a GJADO „adat- és változásbejelentő
lap a gépjárműadó mentesség/kedvezmény/szüneteltetés igénybevételéhez” elnevezésű adatlapon lehet
bejelenteni, amely legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) küldhető be a
NAV-hoz. A nyomtatvány papír alapon is elérhető majd a NAV központi ügyfélszolgálatain.
A 2020. december 31-éig keletkezett, változott vagy megszűnt adókötelezettséggel kapcsolatos
kérdésekkel továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz lehet fordulni.
Mecseknádasd, 2021. 01. 12.
Réger Balázs sk.
aljegyző


Tájékoztatás
a helyi iparűzési adóval kapcsolatos változásokról
I. Az adóalanyok 2021. január 1-jétől nem az önkormányzati, hanem kizárólag az állami
adóhatóságon keresztül kötelesek benyújtani helyi iparűzési adóbevallásukat.
2021. január 1-től az adózó a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve az
adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – és az adóelőlegről szóló bevallási
kötelezettségét kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által
rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adóhatóság határkörébe tartozó adókról szóló
bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával teljesítheti.
Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany az iparűzési adóbevallási
nyomtatványt papíralapon is benyújthatja.
II. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség 2021. január 1.
napjától megszűnik.
Továbbra is fennmarad ugyanakkor a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti rendelkezés, amely
szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napon meghaladóan végez
építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező
telephelye jön létre. A 180 nap számításakor, a hatályos szabályokkal azonosan az ideiglenes iparűzési
tevékenységhez kapcsolódó a folyamatosan és megszakításokkal végzett tevékenységeket egyaránt
figyelembe kell venni, mégpedig az adott szerződés szerinti teljesítés megkezdésétől a teljesítés
megrendelő általi elfogadásáig terjedő időszak valamennyi naptári napját számba véve.
III. Mikro- kis és középvállalkozásokat megillető helyi iparűzési adókedvezmény
A Kormány a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében
szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelete alapján a következőket
rendelte el:
A 2021. évben végződő adóévben azon, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)
szerinti vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozó) esetén, amely azzal felel meg a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV
törvény) szerinti mikro-, kis és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV
törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár
legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó
mértéke 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben
megállapított adómérték több, mint 1 százalék.
A mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozónak a 2021. évben, az adott előleg-fizetési
időpontban esedékes – a Htv. szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti
adómértékkel bevallandó – adóelőleg 50 százalékát kell az egyes esedékességi időpontokban
megfizetni. Az adóhatóság a meg nem fizetendő előleg-részlet összegével az adóhatóság a vállalkozó
iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti.
A fenti rendelkezés akkor alkalmazandó, ha a vállalkozó 2021. február 25-ig a székhelye, telephelye
szerinti önkormányzati adóhatóság számára
a) nyilatkozik arról, hogy
aa) mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül.
ab) az 1. § szerinti intézkedés külön kormányrendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő
összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként, és
ac) 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami
támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak, továbbá
b) – ha azt az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 29. pont 1. alpontja szerint nem
tette meg – bejelenti a telephelyének címét.
A nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami
adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be.
A beszámoló-készítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre
álló utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló, elfogadott
beszámoló hiányában, a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok;
A beszámoló-készítésre nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és
létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó esetén a becsült árbevétel- és
létszámadatok alapján állapítja meg a mikro-, kis- és középvállalkozás minőségnek való megfelelést.
A NAV által rendszeresített helyi iparűzési adó nyomtatványok az alábbi linken érhetőek el:
https://nav.gov.hu/search/keywordsearch?query=HIPA
Mecseknádasd, 2021. 01. 12.
Réger Balázs sk.
aljegyző


Tájékoztatás
vendéglátó üzletek bejelentési kötelezettségéről
A 634/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 2.§-a értelmében a 2021. január 1-ig bejelentett vendéglátó
üzletek esetén a Korm. rendelet 4. melléklete szerinti vendéglátó üzlettípust a kereskedő legkésőbb
2021. március 31-ig köteles bejelenteni a jegyzőnek.
Az egyes vendéglátóhely üzlettípusok, amelynek jellemzőit a korm.rendelet tartalmazza:
 étterem;
 büfé;
 cukrászda;
 kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely;
 italüzlet, bár;
 zenés-táncos szórakozóhely;
 munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely;
 gyorsétterem;
 rendezvényi étkeztetés;
 alkalmi vendéglátóhely.
A bejelentéshez szükséges nyomtatvány és segédlet a mecseknadasd.hu oldalon, a letölthető
nyomtatványok menüpontból letölthető.
Mecseknádasd, 2021. 01. 12.
Réger Balázs sk.
aljegyző

Közlemény
A járványügyi helyzet miatt – a Kormány által elrendelet veszélyhelyzetre tekintettel - kérjük a
lakosságot, hogy a Hivatal ófalui kirendeltségét személyesen, csak halaszthatatlan ügyekben
keressék fel!
Személyes ügyintézés esetén KÖTELEZŐ A MASZK VISELÉSE ÉS HIVATALBA TÖRTÉNŐ
BELÉPÉSKOR A KÉZFERTŐTLENÍTŐ HASZNÁLATA!
Ügyintézést elsősorban telefonon, illetve elektronikus levélben kezdeményezzenek az alábbi
elérhetőségeken:
telefon: +36 72/463-030
email: ofalu@t-online.hu
A rendelkezés visszavonásig érvényes.
Kérjük mindenki megértését és együttműködését!
Vigyázzunk egymásra!
Ófalu, 2020. november 12.
Réger Balázs                                                                                                  Bechli Erzsébet 
     aljegyző                                                                                                     polgármester

 

Tájékoztatás!

Ófalu polgármestere megkeresésére Pécsvárad polgármestere hozzájárult, hogy Puchné Kató Márta (0672/465-057) ismét elvégezheti háznál a vérvételt ami ebben a vírusos helyzetben az egész lakosságnak nagy segítség.

 

Tisztelt Lakosság!

Az önkormányzat számítógépein is tapasztaltuk (amit Önök is többen jeleztek), hogy egy ideje többször van 1-2 másodperces áramszünet. Félő, hogy a rövid áramszünetek miatt károsodnak a háztartási berendezések, illetve a home office-ban számítógépen dolgozókat hátrányosan érinti.

Ismételten jeleztük az E-on munkatársainak a problémát, akik részben helyt adtak a reklamációnak, másrészt ígéretet tettek, hogy rendszeresen figyelik és ellenőrzik a hálózatot.

 

Ófalu Község Önkormányzata a 42/2020 (IX:17.) számú határozatával az Ófaluban életvitelszerűen élő, 18 éves kor alatti gyermekek részére egyszeri, 15.000 Ft támogatást állapított meg.

Az egyetemi és főiskolai hallgatók havi 5.000 Ft Bursa Hungarica támogatásban részesülnek.

 

 

1
Helyi
Esélyegyenlőségi
Program
Ófalu Község
Önkormányzata
2018-2023
2
Tartalom
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3
Bevezetés ......................................................................................................................................... 3
A település bemutatása .............................................................................................................. 3
Értékeink, küldetésünk ............................................................................................................... 6
Célok .................................................................................................................................................. 6
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ................................... 7
1. Jogszabályi háttér bemutatása ....................................................................................... 7
2. Stratégiai környezet bemutatása ................................................................................. 12
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............ 13
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................... 27
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................... 36
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................... 39
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ..................................................... 43
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit
szereplők társadalmi felelősségvállalás .......................................................................... 46
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................. 47
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ................................ 48
Jövőképünk ............................................................................................................................ 48
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .. 49
3. Megvalósítás......................................................................................................................... 52
A megvalósítás előkészítése ............................................................................................ 52
A megvalósítás folyamata ................................................................................................ 52
Monitoring és visszacsatolás ........................................................................................... 53
Nyilvánosság .......................................................................................................................... 54
Érvényesülés, módosítás .................................................................................................. 55
4. Elfogadás módja és dátuma ................................................................................................... 56
3
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az
esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi
esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI
rendelet rendelkezéseivel, Ófalu Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban
rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.
Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal
összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában
lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program
elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés
állami és nem állami intézményfenntartóira.
Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása
Története
Ófalu Baranya megyében, a Kelet-Mecsek tájvédelmi körzetben helyezkedik el. Könnyen
elérhető vendégházunk erdő mellett, völgyben helyezkedik el. A község lakosságának nagy
része németajkú.
Különleges természeti szépségét a települést övező szelíd domboldalak, karéjban
elhelyezkedő, egymásra torlódó dombhátak koszorúja adja. A magaslatokon dolgozó szántóvető
nemcsak az otthoniakkal marad látótávolságban, egy-egy pihenésnyi szünetben az
egész települést átfoghatja tekintetével. A falu utcáin sétálók közös élménye a természet
karnyújtásnyi közelsége: bármely égtáj felé fordulva hízelkedő domboldalak ölelését érzi az
itt lakó. A természet játékos ajándéka a környék: olykor mintha a háztetőn hajtana végig a
háttérdomboldalban kocsikázó szomszéd. Egy másik magaslaton a temető emelkedik a házak
fölé: itt még a halál sem a szokott kíméletlenséggel szólítja el a távozót, a mindenhonnan
látható domboldalon meghitt közelségben maradhat ő az itt maradókkal. Ez a körbezártság
mégsem nyomasztó: a meredek oldalakon felfutó tekintet a táguló tér élményét nyújtja
kárpótlásként. A meredek utak mentén öreg pincék beszélgetésre invitálnak, még feljebb
elvezetnek a közeli erdőkig, a kirándulások élményét ígérve. A települést először 1426-ban
említik írásos források - már ezen a néven. A török hódoltság idején kipusztult. 1740 után
népesítette be új birtokosa, a bonyhádi Perczel család. 1760 körül német üvegkészítők
kerültek ide, működésük itt is rövid ideig tartott. Néveredetének magyarázata utal a török
1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia,
Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
4
utáni elnéptelenedésre: a hagyomány szerint a török háborúk után visszatérő emberek
meglátván elpusztult községüket, így kiáltottak: "Ó,falu!" - és így született a falu neve. A
környékbeliek "Hechentappernak" bozóttaposónak nevezték az ófalusiakat, akik jó utak
hiányában sokáig csak árkon-bokron át jutottak ki gyönyörű völgyükből - talán ez mentette
meg őket a II. világháború utáni kitelepítéstől.
Nevezetességei
Német Nemzetiségi Tájház és Múzeum
A tájházhoz tartozik egy "Treplác" (alsóudvar), ami fa és szalma tárolásárra szolgált, a WC és
a disznóól is itt került elhelyezésre, valamint a "Hofsell" (domboldali kert) is.
A múzeum ad otthont egy állandó kiállításnak is, "Faesztergályos és székes mesterség"
címmel.
A német nemzetiségi tájház az itt élő népesség hagyományos életmódjának tárgyi emlékeit
tárja a látogató elé. A szoba berendezése kisgyermekes család életébe enged bepillantást, a
fényképek, a viseletbe öltöztetett bábuk az egykori lakók alakját idézik fel. A konyha rakott
tűzhelyén a valaha használt edények sorakoznak. A pajtában a gazdálkodás egykori kellékei
állnak.
A falu hagyományos mestersége az esztergályozás és székkészítés. A kész alkotások mellett a
kiállítás a munka folyamatába is bepillantást enged. A műhelyben a hagyományos technika
szerszámai láthatók.
Templom
Az ófalui hitközség 1888-ban úgy döntött, hogy saját templomot épít. Erre a célra 1.500,-
korona állt rendelkezésre. A hiányzó összeg pótlására könyöradomány gyűjtésére kértek
engedélyt a megye területére. Nagylelkű adományozó volt Walter Antal, pécsi püspöki
kanonok, Cikó szülötte /1939-1916/ valamint Wojnics Jozefa Etelka bárónő, a Perczel család
tagja, Ófalu földbirtokosa.
A templom építésében társadalmi munkában vettek részt a falu lakói, ki - ki tehetsége
szerint. Az építést Horváth József helyi építőmester vezette. Az építkezés 1904 - ben
fejeződött be és június 13-án a megyés püspök Szent Antalhoz szentelte fel.
Neves helyi személy: Pausch Antal
A falu díszpolgára. A település mai nevezetessége, az esztergált székek készítése,
Bátaapátiból és Zsibrikről, a szomszédos Meszes-völgy közvetítésével került Ófaluba. A
mesterség meghonosodását a környező erdők faanyaga és gyékénysásban gazdag tavak is
biztosították. A nyersanyagok nyári begyűjtését követően, feldolgozásuk családi
öszzefogással, télen történt. Az 1940-es évekig a szomszédos falvakban a székeket háton
vagy szekéren szállították, valamint a baranyai, a tolnai, és a bácskai vásárokon
értékesítették. A faesztergályos mesterség 1919-től a kisdorogi származású Pausch család
beköltözésével indult meg Ófaluban. Műhelyükben főleg tornácoszlopot, bölcsőt, ágyat,
5
fogast, rokkát és törölközőtartót készítettek. Ófaluban jelenleg is dolgoznak faesztergályosok
és székesek. Hagyományos ízlésű készítményeik új vonásokkal gazdagodnak.
A Német Nemzetiségi Tájház a helybeli faesztergályos és székes mesterség bemutatására
1978 októberében nyílott. A tájház egy parasztcsalád otthonát az összegyűjtött sváb életmód
bútorait, eszközeit, ruházatát mutatja be, valamint a székkészítő mesterségről egy kiállítás
tekinthető meg.
Turizmus:
Az idegenforgalom úgy jelentkezik a falu életében, hogy Ófaluban sok a külföldi tulajdonosú
ingatlan, legtöbbjük német állampolgároké, akik a nyári hónapokat töltik itt. Öt család
foglalkozik falusi turizmussal, a kiadó szobák száma 14 összesen 29 férőhellyel.
Kirándulások: Rockenbauer kéktúra útvonal
A falun keresztülhúzódó útvonala, a tiszta levegő, a dombokkal, völgyekkel, erdőkkel
tarkított táj vonzza a kirándulni, kikapcsolódni vágyókat.
Testvértelepülés: Nieder-Liebersbach
Ófalu testvérközségével a németországi Nieder-Liebersbach nevű községgel az Ófalu Baráti
Köre Egyesület ápolja az együttműködést, mely közös utazásokban és programokban
nyilvánul meg. A két község önkormányzata 1999-ben tette hivatalossá a kapcsolatot, mely
személyes barátsággal kezdődött 15 éve.
Oktatási intézmény: Német Nemzetiségi Kétnyelvű Óvoda
Egy intézmény nem általában nevel, hanem nagyon is konkrét körülmények között, arculatát
meghatározza környezeti fekvése az ott élő emberek életformája, így óvodánkban a német
nemzetiségi környezet és a természet karnyújtásnyi közelsége a meghatározó.
Helyi nevelési programunkban kiemelt jelentőségű a német nyelv és hagyományápolás,
hangsúlyozzuk a német nemzetiségi tájnyelv mint kultúrkincs továbbörökítésének
fontosságát. Óvodánk tárgyi és személyi ellátottsága jó, működőképessége fenntartása
érdekében Ófalu Kisebbségi Települési Önkormányzata erőn felüli áldozatokat hoz. 25 fős
vegyes csoportunk 3 településről (Ófalu, Apátvarasd, Hidas) fogad gyermekeket. Az
utaztatást a falugondnoki kisbusszal oldják meg.
Virágos Magyarország
Ófalu 1993 óta aktív résztvevője a Virágos Magyarországért- és a Kincses-virágos Baranyáért
vetélkedőknek. Többször részesültünk különdíjban (virágmagok, palánták, facsemeték) és
pénzügyi támogatásban. 2003-ban a Baden-Württemberg tartomány Vidékfejlesztési
Minisztériuma a legvirágosabb, legszebb- sváb község díjat adományozta településünknek.
Egyházak
6
A falu lakosságának kb. 98 %-a római katolikus keresztény vallású. Katolikus templomunk
Páduai Szent Antal tiszteletére épült 1904-ben. Egyházközségi Képviselő-testület segíti a
plébános munkáját.
Plébános: Pekker Mátyás, elérhető a mecseknádasdi plébánián. A temető az Egyházközség
tulajdonában, de az önkormányzat kezelésében van.
Infrastruktúra
A település kommunális infrastruktúrája, a csatornázottság kivételével megfelel az országos
átlagnak. A vezetékes vízellátás a lakások 100 %-ban biztosított, 99 % felett van a meleg
folyóvizet használó háztartások száma, a WC-k 90 %-a vízöblítéses. A lakások 94 %-a van
felszerelve vezetékes gázzal - mely érték némileg kedvezőbb az országos átlagnál - a fűtési
rendszerek 75 %-a központi fűtés. Szennyvízcsatorna-hálózat nincs.
Értékeink, küldetésünk
A község az elmúlt években maximálisan kihasználta az adódó pályázati lehetőségeket, mivel
csak ezen a módon tudott fejlesztéseket végrehajtani. Az önrész hiánya miatt csak szerény
lehetőségek adódtak. A lakosság, és a helyben működő kisvállalkozások eredményesen
pályáztak a Leader-program keretében.
A településen lényegében nincsenek munkanélküliek, a lakosság egy része helyben dolgozik
(idegenforgalom, vendéglátás), másik pedig a közeli nagyobb településekre (Pécs, Bonyhád,
Szekszárd) ingáznak.
A község 2013. januárja óta a Mecseknádasdi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik,
korábban önálló polgármesteri hivatalt tartott fenn. Az önkormányzat legfőbb értékének
tekinti a meglévő faluközösséget, az ennek formálásában együttműködő programokat és
módszereket. Küldetésének tekinti, hogy a szükséges egészségügyi, szociális, alapfokú
nevelési és oktatási szolgáltatásokat a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeken
biztosítani tudja a falu minden lakójának.
Célok
A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Ófalu Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,
a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,
a diszkriminációmentességet,
szegregációmentességet,
a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a
helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A
köznevelési intézményeket érintő intézkedések érdekében - az óvoda kivételével - együttműködik az
intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja
7
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében
nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát,
valamint helyzetét a településen.
E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő
hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.
További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a
területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP
IT tartalmazza.
A HEP IT célja
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét
elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása
szempontjából.
További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.
Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a
programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés,
kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó
tematikus munkacsoportokat.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A
program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,
 a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi
mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program
elkészítésének szempontjai” fejezete és
 a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.)
EMMI rendelet
alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a
 a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:
Mötv.)
 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)
 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
(továbbiakban: Flt.)
 a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)
 az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)
 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(továbbiakban: Gyvt.)
 a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
8
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.
Nincs ilyen helyi szabályozás.
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén
Év

(TS 0101)
Változás
2012
326
bázis év
2013 319 97,9%
2014 316 99,1%
2015 322 101,9%
2016 325 100,9%
2017 NA #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR,
KSH-TSTAR
A lakónépesség stagnál a vizsgált időszakban. Ez azt jelenti, hogy a kistelepülésekre vonatkozó országos
átlagnál lényegesen jobb a teleplés népesség-megtartó ereje.
9
2.1. számú táblázat - Állandó népesség összetétele nemek és korcsoportok szerint (a 2016-os év adatai)
Korcsoport

Az állandó népességből a
megfelelő korcsoportú nők és
férfiak aránya (%)
Férfiak Nők
Összesen
(TS 0301)
Férfiak
(TS 0303)
Nők
(TS 0304)
Állandó népesség száma (férfiak TS 0300, nők TS
0302) 161 172
333 48,35% 51,65%
0-2 évesek (összes száma TS 0305, aránya TS
0316) 8 2,4
0-14 éves (férfiak TS 0306, nők TS 0307) 18 12 30 5,41% 3,60%
15-17 éves (férfiak TS 0308, nők TS 0309) 3 4 7 0,90% 1,20%
18-59 éves (férfiak TS 0310, nők TS 0311) 101 97 198 30,33% 29,13%
60-64 éves (férfiak TS 0312, nők TS 0313) 16 12 28 4,80% 3,60%
65 év feletti (férfiak TS 0314, nők TS 0315) 23 47 70 6,91% 14,11%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
11%
2%
63%
10%
14%
Állandó népesség - férfiak életkori
megoszlása
'0-14
évesek
7%
2%
7% 57%
27%
Állandó népesség - nők életkori
megoszlása
'0-14
évesek
Az állandó népesség adatait tekintve fiatalabb korosztályokban kiegyenlített a nemek aránya, de a 60 év feletti
korosztályokban a nők vannak lényeges többségben. Az országos tapasztalatoknak mindez megfelel, hiszen a
férfi lakosoknak alacsonyabb a várható élettartama.
2.2. számú táblázat - 15-17 éves gyermekek száma
Korcsoport
Fő Változás
2001 2011 Fő
15 éves gyermekek száma NA NA #ÉRTÉK!
16 éves gyermekek száma (TS 0501) 1 1 0
17 éves gyermekek száma (TS 0502) 5 3 -2
Összesen 6 4 -2
Forrás: TEIR - KSH, Népszámlálási adatok
10
3. számú táblázat - Öregedési index
Év
65 év feletti állandó
lakosok száma (fő)
(TS 0328)
0-14 éves korú állandó
lakosok száma (fő)
(TS 0327)
Öregedési index (%)
(TS 0401)
2012
71 26
273,08%
2013 68 25 272,00%
2014 69 24 287,50%
2015 70 27 259,26%
2016 70 30 233,33%
2017 NA NA #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Az öregedési index a 2001 óta eltelt időszakban radikális változásokat mutat. Az időszak kezdetén még teljesen
kiegyenlített 96 %-os volt az öregedési index mutatója, az azóta eltelt 12 év alatt viszont két és félszeresére (257
%) ugrott az idős generáció tagjainak száma a fiatalokhoz képest. Nagyon komoly problémát jelent Ófalun az
elöregedés, hiszen így nincs kellő népesség- utánpótlása a településnek. Bár ez jelenleg még nem jár népességcsökkenéssel,
de a jövőben várhatóan komoly gondot fog okozni. E jelenségnek több oka van, melyek közül csak
egy - a növekvő átlagéletkor - tekinthető pozitív jelenségnek. A többi ok - alacsony gyermekvállalási hajlandóság a
fiatalok között, ifjabb generációk elvándorlása - egyértelműen negatív.
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások
11
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások
Év
Állandó jellegű
odavándorlás
(TS 0601)
Elvándorlás
(TS 0600)
Egyenleg
Állandó oda-, és
elvándorlások
különbségének 1000
állandó lakosra vetített
száma
(TS 0602)
2012
6 12
-6
-18,1
2013 1 6 -5 -15,3
2014 11 8 3 9,2
2015 4 3 1 3
2016 9 9 0 NA
2017 NA NA #ÉRTÉK! NA
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
-7
-6
-5
-4
-3
-2
-1
0
1
2
3
4
2012 2013 2014 2015 2016 2017
Belföldi vándorlások egyenlege (fő)
A belföldi vándorlások egyenlege évről-évre hektikusan változik, különösebb következtetéseket nem
lehet levonni belőle. Negatív tencendcia, hogy az elvándorlók szinte kizárólag a fiatal generációk
tagjai.
12
5. számú táblázat - Természetes szaporodás
Év
Élveszületések száma
(TS 0701)
Halálozások száma
(TS 0702)
Természetes
szaporodás (fő)
(TS 0703)
2012
4 4
0
2013 1 5 -4
2014 2 6 -4
2015 2 6 -4
2016 2 4 -2
2017 NA NA #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A temészetes szaporodás egyértelműen negatív iránnyban változik, csökken a születések, és
emelkedik a halálozások száma.
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal,
programokkal
A HEP kapcsolódik az alábbi helyi stratégiákhoz és települési önkormányzati programokhoz, ezekkel
ellentétes célokat nem fogalmaz meg, vagy ha (jogszabályi előírások be nem tartása miatt) mégis, úgy
felhívja a stratégiák, dokumentumok megalkotóit azok módosításának, pótlásának szükségességére.
Ezek a helyi dokumentumok a következők:
 Költségvetési koncepció – az önkormányzat minden évben határidőben elfogadta.
 Gazdasági program – bár a 2011. évi CLXXXIX. törvény, és a korábban hatályban volt 1990.
évi LXV. törvény is kötelező helyi önkormányzati feladatként említi, a település nem
rendelkezik ezzel.
 Köznevelés-fejlesztési terv – az oktatásért felelős miniszter készíti el, készítése folyamatban
van.
13
 Településrendezési terv – a település rendelkezik településrendezési tervvel.
 Településszerkezeti terv – a település rendelkezik településszerkezeti tervvel.
 Településfejlesztési koncepció – a település rendelkezik településfejlesztési koncepcióval.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása
A települési önkormányzat számos társulásban vesz részt törvény erejénél fogva (többcélú kistérségi
társulás), illetve kötelező és önként vállalt feladatai biztosítására (intézményfenntartó társulások).
Ezek a következők:
 Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás 2006 óta, 2013. június 30-val jogszabályváltozás
miatt megszűnt. Helyette új kistérségi társulás alakult (önkéntes alapú).
 Körzeti Védőnői Társulás - Mecseknádasd
 Háziorvosi körzetet fenntartó társulás - Mecseknádasd
 Orvosi Ügyeleti Társulás
 Könyvtári és mozgókönyvtári feladatokat ellátó társulás
 Kapos-menti Hulladékprogramot Működtető Társulás (gesztor: Kaposvár, tag: 340 települési
önkormányzat)
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns
adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
A települési önkormányzat számára esélyegyenlőségi szempontból releváns adatok tudatos és
tervszerű gyűjtése saját hatáskörben eddig nem történt. Egyes pályázati kiírások előzetes
monitoringjához, illetve kistérségi, intézményi szintű programokhoz történtek az adott szempontból
adatgyűjtések, de ezek a helyi önkormányzatnál nem állnak rendelkezésre.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet
Ófalu lakóinak jövedelmi és vagyoni helyzetéről nem áll rendelkezésünkre adat. A helyi adatgyűjtés
során arra a következtetésre jutottunk, hogy a településen mélyszegénységben élők nincsenek.
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció
A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi
önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző
foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak
bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük
térségi és országos adatokkal is.
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
14
3.2.1. számú táblázat - Munkanélküliségi ráta nemek szerint
Év
15-64 év közötti állandó
népesség (fő)
Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott
álláskeresők száma (fő)
Férfi
(TS
0803)

(TS
0804)
Összesen Férfi (TS 0801)
Nő (TS
0802)
Összesen
Fő Fő Fő Fő % Fő % Fő %
2012 123 111 234 4,5 3,7% 3,5 3,2% 8 3,4%
2013 123 111 234 4 3,3% 2,5 2,3% 7 2,8%
2014 119 114 233 3,75 3,2% 1,5 1,3% 5 2,3%
2015 121 115 236 3,25 2,7% 1,75 1,5% 5 2,1%
2016 120 113 233 3,25 2,7% 0,75 0,7% 4 1,7%
2017 NA NA #ÉRTÉK! 1,25 ##### 1,75 #### 3 #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, Nemzeti
Munkaügyi Hivatal
A 3.2.1 táblázat alapján az alábbi következtetést vontuk le:
A munkanélküliségi mutatók az országos átlagnál sokkal alacsonyabb, minimális értéket mutatnak.
Megállapítható az adatokból, hogy Ófalun a munkanélküliség csak kevesek problémája.
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
A nyilvántartott álláskeresők száma csekély minden korosztályban.
15
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportok szerint
Regisztrált
munkanélküliek/
nyilvántartott álláskeresők
száma összesen

összesen
2012 2013 2014 2015 2016 2017
8 7 5 5 4 3
20 év alatti (TS 1002)

0,25 0,25
0
0,25 1 0,5
% 3,1% 3,8% 0,0% 5,0% 25,0% 20,0%
20-24 év (TS 1003)
Fő 1,75 1,75 1 0,75 0,25 0,25
% 21,9% 26,9% 19,0% 15,0% 6,3% 10,0%
25-29 év (TS 1004)
Fő 0,25 0,5 1,25 1,25 1 0,25
% 3,1% 7,7% 23,8% 25,0% 25,0% 10,0%
30-34 év (TS 1005)
Fő 1 0 0,5 0 0,25 0,25
% 12,5% 0,0% 9,5% 0,0% 6,3% 10,0%
35-39 év (TS 1006)
Fő 0,25 1 0 0,75 0 0
% 3,1% 15,4% 0,0% 15,0% 0,0% 0,0%
40-44 év (TS 1007)
Fő 0,75 0,25 0,5 1 0 0
% 9,4% 3,8% 9,5% 20,0% 0,0% 0,0%
45-49 év (TS 1008)
Fő 1 0 0,25 0 0,25 0,25
% 12,5% 0,0% 4,8% 0,0% 6,3% 10,0%
50-54 év (TS 1009)
Fő 1,25 0,75 0 0,25 0 1
% 15,6% 11,5% 0,0% 5,0% 0,0% 40,0%
55-59 év (TS 1010)
Fő 1 1 0,75 0,5 0,75 0
% 12,5% 15,4% 14,3% 10,0% 18,8% 0,0%
59 év feletti (TS 1011)
Fő 0,5 1 1 0,25 0,5
% 6,3% 15,4% 19,0% 5,0% 12,5% 0,0%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
16
3.2.3. számú tábla - A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott
álláskeresők száma és aránya nemek szerint
Év
180 napnál hosszabb
ideje regisztrált
munkanélküliek
aránya (TS 1501)
180 napon túli nyilvántartott
álláskeresők száma nemek
szerint
Nők és férfiak aránya, a 180
napon túli nyilvántartott
álláskeresőkön belül
% Férfi Nő Összesen Férfiak Nők
2012 34,38 NA NA 0 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!
2013 34,62 NA NA 0 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!
2014 NA NA NA 0 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!
2015 NA NA NA 0 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!
2016 6,67 NA NA 0 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!
2017 NA NA NA 0 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi
Hivatal
Negatív tényező, hogy a csekély létszámú munkanélküli között időszakonként magas a tartósan
munkanélküliek száma.
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
17
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint
Év
Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott
álláskeresők száma összesen
Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők
megoszlása iskolai végzettség szerint
8 általánosnál
alacsonyabb végzettség
(TS 0901)
Általános
iskolai
végzettség
(TS 0902)
8
általánosnál
magasabb
iskolai
végzettség
(TS 0903)
Fő Fő % Fő % Fő %
2012 8 NA #ÉRTÉK! 1,25 15,6% 6,75 84,4%
2013 7 NA #ÉRTÉK! 1 15,4% 5,5 84,6%
2014 5 NA #ÉRTÉK! 0,75 14,3% 4,5 85,7%
2015 5 NA #ÉRTÉK! 1,5 30,0% 3,5 70,0%
2016 4 NA #ÉRTÉK! 1 25,0% 3 75,0%
2017 3 NA #ÉRTÉK! 1,5 50,0% 1,5 50,0%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A 3.2.6. táblázat alapján a regisztrált munkanélküliek száma a vizsgált 5 év viszonylatában alacsony,
közöttük legalább 8 általános iskolai osztályt el nem végzettek nincsenek. Érdekes és egyben furcsa,
hogy a magasabb végzettségűek között lényegesen nagyobb a munkanélküliek aránya. Ez az
ellentmondás abból eredhet, hogy az adatok a regisztrált munkanélkülieket tartalmazzák, az
alacsonyabb iskolai végzettségűk között viszont több az olyan munkanélküli. aki el sem jutott addig,
hogy regisztrálják, és így teljesen ellátás nélkül maradt.
c) közfoglalkoztatás
18
Az önkormányzat szervezi évente a közfoglalkoztatást, együttműködve a Munkaügyi Központtal. Az
évente változó pályázati lehetőségek szerint különböző napi időtartamú (4-6-8 órás), különböző
hosszú időtartamú (3-8 hónap), különböző típusú és célú közfoglalkoztatás van, amelybe változó
számú személyt tudnak bevonni. Mindig maximálisan kihasználják a közmunka pályázatok által
biztosított lehetőségeket.
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl.
közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek,
helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)
Azok az aktív dolgozók, akik nem helyben dolgoznak, saját járművel, vagy tömegközlekedéssel
ingáznak Pécsre, Bonyhádra, Szekszárdra.
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő
programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük
A települési önkormányzat jó kapcsolatot ápol a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
Központjával.
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl.
felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási
programok)
Nincsenek ilyenek.
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben
történő foglalkoztatása
Mélyszegénységben élők, romák a településen nincsenek.
h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
Ilyen esetről nincs tudomásunk.
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők
Év
Általános iskolai felnőttoktatásban
tanulók száma
(TS 3401)
8. évfolyamot eredményesen
befejezte a felnőttoktatásban
(TS 3301)
Fő Fő %
2012 NA NA #ÉRTÉK!
2013 NA NA #ÉRTÉK!
2014 NA NA #ÉRTÉK!
2015 NA NA #ÉRTÉK!
2016 NA NA #ÉRTÉK!
2017 NA NA #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
19
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában
Év
Középfokú
felnőttoktatásban
résztvevők összesen
Szakiskolai
felnőttoktatásban
résztvevők száma
(TS 3501)
Szakközépiskolai
felnőttoktatásban
résztvevők száma
Gimnáziumi
felnőttoktatásban
résztvevők
Középiskolai
tanulók száma a
felnőttoktatásban
(TS 3601)
Fő Fő % Fő % Fő % Fő
2012 #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA
2013 #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA
2014 #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA
2015 #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA
2016 #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA
2017 #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK! NA
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
Felnőtt oktatásban résztvevők számáról nincs adatunk.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez
kapcsolódó támogatások
A 3.3.1. táblázat adatai az álláskeresési segélyben részesülők számát tartalmazza. A számuk a vizsgált
időszakban minimális.
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma
Év
15-64 év közötti állandó
népesség száma
(TS 0803 és TS 0804
összesen)
Álláskeresési
segélyben részesülők
(fő) - (TS 1101)
Álláskeresési
segélyben
részesülők %
2012 234 1 0,4%
2013 234 1 0,4%
2014 233 0,75 0,3%
2015 236 NA #ÉRTÉK!
2016 233 NA #ÉRTÉK!
2017 #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi
Hivatal
20
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált
munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma
Év
Regisztrált
munkanélküliek/nyilvántartott
álláskeresők száma
(TS 1301)
Álláskeresési
járadékra
jogosultak (TS 1201)
Fő Fő %
2012 8 2 25,0%
2013 7 1,25 19,2%
2014 5 0,75 14,3%
2015 5 0,75 15,0%
2016 4 0,25 6,3%
2017 3 1 33,3%
Forrás: TeIR, Nemzeti
Munkaügyi Hivatal
A 3.3.2. táblázat adatai a járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek számát tartalmazza.
21
3.3.3. számú táblázat - Aktív korúak ellátása - Rendszeres szociális segélyben, egészségkárosodási és
gyermekfelügyeleti támogatásban, valamint foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek
száma
Év
Rendszeres
szociális
segélyben
részesített
regisztrált
munkanélküliek
száma
(negyedévek
átlaga) - TS 1401
(2015. február
28-tól az ellátás
megszűnt, vagy
külön vált EGYTre
és FHT-ra)
Egészségkárosodási és
gyermekfelügyeleti
támogatásban
részesülők átlagos
száma 2015. márc. 1-től
érvényes módszertan
szerint
(TS 5401)
Foglalkoztatást
helyettesítő
támogatásban
részesítettek átlagos
havi száma (2015.
március 01-től az
ellátásra való
jogosultság
megváltozott)
Fő Fő
15-64 évesek
%-ában

Munkanélküliek
%-ában
2012 0,25 NA 0,11% NA #ÉRTÉK!
2013 1 NA 0,43% NA #ÉRTÉK!
2014 0,5 NA 0,21% NA #ÉRTÉK!
2015 0,25 NA 0,11% NA #ÉRTÉK!
2016 1,75 0,5 0,75% NA #ÉRTÉK!
2017 NA NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi
Hivatal
22
A 3.3.3. táblázat adatai a rendszeres szociális segélyben, és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban
részesülők adatait tartalmazzák. A sok adathiány miatt a táblázat nem értelmezhető, az azonban
világosan létható, hogy nagyon csekély a segélyezettek száma a településen.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a
szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen
fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és
hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra
vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
a) bérlakás-állomány
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
Év
Lakásállomány
(db)
(TS 4201)
Ebből
elégtelen
lakhatási
körülményeket
biztosító
lakások száma
Bérlakás
állomány
(db)
Ebből
elégtelen
lakhatási
körülményeket
biztosító
lakások száma
Szociális
lakásállomány
(db)
Ebből
elégtelen
lakhatási
körülményeket
biztosító
lakások száma
Egyéb
lakáscélra
használt
nem
lakáscélú
ingatlanok
(db)
Ebből
elégtelen
lakhatási
körülményeket
biztosító
lakások száma
2012 129 NA NA NA NA NA NA NA
2013 129 NA NA NA NA NA NA NA
2014 129 NA NA NA NA NA NA NA
2015 129 NA NA NA NA NA NA NA
2016 129 NA NA NA NA NA NA NA
2017 129 NA NA NA NA NA NA NA
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
A településen a lakások magántulajdona az irányadó, a település minden lakása ebbe a körbe
tartozik. A lakások száma hosszú ideje állandó, évek óta nem épült új lakás a községben. Bérlakás,
szociális lakás nem található a faluban.
23
b) szociális lakhatás
Az önkormányzatnak nincs lakásállománya, melyet a szociális lakhatás feladatellátásának
alárendelhetne. De nincs is igény a településen szociális lakásokra.
c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok
A településen nincsenek ilyen ingatlanok.
e) lakhatást segítő támogatások
Veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság a vizsgált időszakban nem fordult elő a településen.
3.4.2. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési
támogatásban részesülők száma
Év
Lakásfenntartási
támogatásban részesített
személyek száma (TS 6001)
Adósságcsökkentési
támogatásban részesítettek
száma (TS 6101)
2012 2 NA
2013 4 NA
2014 6 NA
2015 5 NA
2016 NA NA
2017 NA NA
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A 3.4.3. táblázat első része tartalmazza a lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban
részesülőket. 2014-ben 6 főnek lett megállapítva lakhatási támogatás, a vizsgált időszakban ez a
legmagasabb létszám.
f) eladósodottság
24
A 3.4.2. táblázat második része tartalmazza az adósságkezelési támogatásokat, azaz jelen esetben
azok hiányát. Nincsenek rászoruló személyek a településen
g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi
közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása
Külterületeken és nem lakóövezetben nincsenek lakások a községben. A településen a minőségi
közszolgáltatásokhoz mindenki egyenlően hozzáférhet, ezeket a következő mecseknádasdi székhelyű
szervezetek végzik: önkormányzati közös hivatal (korábban körjegyzőség), családsegítő szolgálat,
gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat. A helyben működő óvodát 2013-tól az Országos Német
Nemzetiségi Önkormányzat tartja fenn, korábban az ófalui önkormányzat volt a fenntartója. A
közműszolgáltatások részben elérhetők: vezetékes víz és villanyáram mindenhol van, szilárd és
folyékony hulladékszállítás szintén. A település rendelkezik vezetékes gázszolgáltatással. Egyedül a
szennyvízcsatorna-hálózat hiányzik az alapvető közművek sorából.
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete
A településen nincsenek telepek, szegregátumok.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás
Év
Felnőttek és gyermekek
részére szervezett
háziorvosi szolgálatok
száma
(TS 4401)
Csak felnőttek részére
szervezett háziorvosi
szolgáltatások száma
(TS 4301)
A házi gyermekorvosok
által ellátott szolgálatok
száma
(TS 4501)
2012 1 1 1
2013 1 1 1
2014 1 1 1
2015 1 1 1
2016 1 1 1
2017 1 1 1
Forrás: TeIR, KSH
Tstar
A háziorvosi ellátás székhelye Mecseknádasd, az orvos hetente egyszer 4 órában elérhető a településen. A
védőnői szolgáltatás a településen élők számára igény szerint elérhető. Fogorvosi szakrendelés
Mecseknádasdon található.
25
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
Év
Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők
száma
(TS 5601)
2012 12
2013 2
2014 8
2015 NA
2016 29
2017 NA
Forrás: TeIR, KSH Tsta
0
5
10
15
20
25
30
35
2012 2013 2014 2015 2016 2017
Közgyógyellátottak száma (fő)
A 3.6.2. táblázat tartalmazza a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számát, ami 2016-ban
jelentősen megemelkedett.
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma
Év
Ápolási díj, alanyi jogon:
támogatásban részesítettek
évi átlagos száma (TS 5901)
Ápolási díj,
méltányossági alapon:
támogatásban
részesítettek évi átlagos
száma
(TS 5902)
Összesen
2012 NA NA #ÉRTÉK!
2013 NA NA #ÉRTÉK!
2014 NA NA #ÉRTÉK!
2015 NA NA #ÉRTÉK!
2016 NA NA #ÉRTÉK!
2017 NA NA #ÉRTÉK!
26
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A 3.6.3. táblázat az ápolási díjban részesülők számát tartalmazza, amely a vizsgált időszakban
nagyjából állandó volt.
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez)
való hozzáférés
Az önkormányzat által foglalkoztatott falugondnok a település falubuszával rendszeres időközönként
lehetőséget biztosít a településen élők számára a szűrővizsgálatokon, szakrendeléseken történő
megjelenésre a környékbeli nagyobb városokban (Bonyhád, Szekszárd, Pécs).
c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés
Az önkormányzat a falugondnoki szolgálaton keresztül időközönként lehetőséget biztosít a
településen élők számára a fejlesztő és rehabilitációs ellátásokon történő megjelenésre a környékbeli
nagyobb városokban (Bonyhád, Szekszárd, Pécs).
d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése
A közétkeztetés (szociális étkeztetés) az ófalui óvoda konyhájáról történik. Fenntartó 2013-tól az
Országos Német Nemzetiségi Önkormányzat, korábban a települési önkormányzat volt a fenntartó.
Az ottani élelmezésvezető rendszeresen részt vesz a szakirányú továbbképzéseken, így a
közétkeztetés nyersanyagbeszerzése, illetve az ételsorok összeállítása az egészséges táplálkozás
szempontjai szerint történik.
e) sportprogramokhoz való hozzáférés
Szervezett sportélet a turisztikát leszámítva nincs a településen, de időnként tömegsport
rendezvényekre kerül sor. Az önkormányzat tulajdonában lévő sportpályát (füves kispálya) minden
sportolni vágyó helyi lakos szabadon, térítésmentesen használhatja. A község jelentős turisztikai
célpont, számos túraútvonal állomása.
f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat közös hivatali szinten, mecseknádasdi székhellyel működik.
Falugondnoki szolgálat működik a településen, amely szerteágazó szállítási- és szolgáltatási
feladatokat lát el.
g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a
szolgáltatások nyújtásakor
A településen nincsenek diszkriminációs gyakorlatok, folyamatok semmilyen területen, így a
szolgáltatások nyújtásában sem.
h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi
ellátórendszer keretein belül
27
Az önkormányzat kérelemre méltányosságból biztosít a rászorulók részére a Szociális törvény alapján
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, illetőleg az Illetéktörvény alapján bizonyos
eljárásokban illetékmentességet.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
a) közösségi élet színterei, fórumai
A közösségi élet legfőbb színtere a közösségi ház, amely többfunkciós önkormányzati létesítmény. Itt
működik a községi könyvtár, valamint az e-Magyarország Pont. A könyvtár részt vesz a Baranya
Megyei Könyvtár mozgókönyvtári programjában. Nagytermében helyt adnak az önkormányzati,
kisebbségi önkormányzati, egyéb rendezvényeknek, politikai gyűléseknek, termékbemutatóknak stb.
Igény esetén lakodalmak, más családi rendezvények tartására is rendelkezésre áll. Az évente
megrendezendő Falunap rendezvény központi színtere, jó idő esetén a programok zömére
szabadtéren, rossz időben a közösségi házban kerül sor.
b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)
A településre jellemző a harmonikus közösségi együttélés a különböző etnikai csoportok között.
Romák/cigányok nem találhatók a településen, a német eredetű és a magyar lakosság békében,
összhangban él egymással és a betelepült külföldi állampolgárokkal.
c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)
A rendezvények szervezésében figyelhető meg a leginkább az önkéntes közösségi munka
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi
tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal
Nem működik roma nemzetiségi önkormányzat a településen.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Célcsoport tagjainak rossz egészségügyi állapota.
Orvosi előadások, felvilágosítás, prevenció,
szűrővizsgálatok szervezése.
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori
megoszlása, demográfiai trendek stb.)
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális,
lakhatási helyzete.
28
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú
gyermekek száma
Év
Védelembe vett kiskorú
gyermekek száma december
31-én
(TS 3001)
Veszélyeztetett kiskorú gyermekek
száma december 31-én (TS 3101)
2012 NA NA
2013 NA NA
2014 NA NA
2015 NA NA
2016 NA NA
2017 NA NA
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A 4.1.1. számú táblázat tartalmazza a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek számát.
Nincsenek Ilyen gyerekek a településen.
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú
gyermekek száma
Év
Védelembe vett kiskorú
gyermekek száma december
31-én
(TS 3001)
Veszélyeztetett kiskorú gyermekek
száma december 31-én (TS 3101)
2012 NA NA
2013 NA NA
2014 NA NA
2015 NA NA
2016 NA NA
2017 NA NA
Forrás: TeIR, KSH Tstar
29
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben részesítettek évi átlagos száma
Év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesítettek évi átlagos száma (TS 5801)
2012 NA
2013 NA
2014 3,5
2015 2,5
2016 3
2017 NA
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
A 4.1.2. számú táblázat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számát
tartalmazza. Ebből a táblázatból érzékelhető, hogy a lakosság számához képest kimondottan kevés a
rászoruló a településen.
30
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya
Minimális a gyermek jogán járó helyi juttatások száma.
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
Nincsenek a településen szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek
szolgáltatásokhoz való hozzáférése
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott
ellátott, betöltetlen státuszok)
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
Év
Betöltött védőnői
álláshelyek száma
(TS 3201)
Egy védőnőre jutó gyermekek
száma
2012 1 NA
2013 1 NA
2014 1 NA
2015 1 NA
2016 1 NA
2017 1 NA
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
31
A védőnői körzet (és az azt működtető intézményfenntartó társulás) székhelye és központja
Mecseknádasd. A védőnői körzethez tartozik még Ófalun és a székhely-településen kívül Óbánya
község. A védőnő székhelyén minden munkanapon elérhető, heti 1-1 alkalommal minden településre
eljut. Az egy védőnőre jutó gyermekek száma a táblázatban a település vonatkozásában igaz, az egy
fő körzeti védőnő ellátotti létszáma a másik két község adatainak összevetésével együtt igaz.
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való
hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)
4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
Év
Betöltetlen
felnőtt
háziorvosi
praxis/ok
száma
Háziorvos
által ellátott
személyek
száma
Gyermekorvos
által ellátott
gyerekek száma
Felnőtt házi
orvos által
ellátott
gyerekek
száma
Házi
gyermekorvosok
száma
(TS 4601)
2012 NA NA NA NA 1
2013 NA NA NA NA 1
2014 NA NA NA NA 1
2015 NA NA NA NA 1
2016 NA NA NA NA 1
2017 NA NA NA NA 1
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
A házi gyermekorvosi szolgálatot Óbányán, Ófaluban és Mecseknádasdon a Nagymányoki
gyermekorvosi szolgálat látta el helyettesítéssel.Időnként szűrővizsgálatokat, szakorvosi
vizsgálatokat is szervez a védőnő a gyermekek részére
c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre,
rehabilitációra) vonatkozó adatok
Nincsenek ilyen adatok.
d) gyermekjóléti alapellátás
A gyermekjóléti alapellátást a mecseknádasdi székhelyű, közös önkormányzati hivatali szinten
működő szolgáltató látja el. Munkatársuk heti 2 alkalommal, összesen 10 órában van jelen a
településen, székhelyén pedig szükség esetén minden nap fogadja ügyfeleit.
e) gyermekvédelem
A gyermekjóléti szolgálat, mint a gyermekvédelem fő letéteményese munkája során – különös
tekintettel a védelembe helyezett, veszélyeztetett gyermekekre – szorosan együttműködik az egyéb
gyermekvédelmi feladatot ellátó szervezetekkel (intézmények – iskola, óvoda, védőnő, önkormányzat
– jegyző). A gyermekvédelmi intézkedések konszenzuson alapuló közös döntések, de formailag a
32
jegyző hozza meg ezeket a többi együttműködő szervezet javaslatainak figyelembe vételével. A
témában közös helyszíni bejárásokat, meghallgatásokat (pld. elhelyezési tárgyalás, védelembe vételi
tárgyalás) tartanak, szükség esetén bevonva a városi, megyei gyámhivatal dolgozóit is.
f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
Krízishelyzetben igénybe vehető helyi szolgáltatások nincsenek. A gyermekvédelem fent ismertetett
helyi szereplői segítséget nyújtanak a rászorulóknak abban, hogy megtalálják, és igénybe vehessék a
járásban, illetve a megyében működő ilyen típusú szolgáltatásokat.
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés
Egészségfejlesztési tárgyú programok a különböző szűrővizsgálatok, melyeket a védőnő szervez, a
személyek szállítását az önkormányzat végzi. Ezeken bárki részt vehet.
Sport-, szabadidős és szünidős programokat az önkormányzat szervez. Senkinek nincs korlátozva
ezekben a részvétele.
h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv
Elenyésző az ingyenes, vagy kedvezményes étkeztetésben, tankönyvben részesülők száma, a
településen kevés rászoruló él.
i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a
szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei
A településen nincsenek diszkriminációs gyakorlatok, folyamatok semmilyen területen, így a
szolgáltatások nyújtásában sem.
j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek
keretein belül
Ilyen a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjprogram.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek
közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége
a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása
33
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
Év
Önkormányzati
bölcsődék száma
(TS 4801)
Bölcsődébe beírt
gyermekek száma
(TS 4701)
Szociális szempontból
felvett gyerekek
száma (munkanélküli
szülő, veszélyeztetett
gyermek, nappali
tagozaton tanuló
szülő)
Nem
önkormányzati
bölcsődék száma
(munkahelyi,
magán stb.)
2012 0 0 0 0
2013 0 0 0 0
2014 0 0 0 0
2015 0 0 0 0
2016 0 0 0 0
2017 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati
adatgyűjtés
4.3.4. számú táblázat - Bölcsődében és családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
Év
Működő (összes)
bölcsődei férőhelyek
száma
Működő,
önkormányzati
bölcsődei férőhelyek
száma
Egyéb, nem
önkormányzati
bölcsődei
(munkahelyi, magán
stb.) férőhelyek száma
Családi napköziben
engedélyezett férőhelyek
száma (december 31-én)
(TS 4901)
2012 0 0 0 0
2013 0 0 0 0
2014 0 0 0 0
2015 0 0 0 0
2016 0 0 0 0
2017 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
A vizsgált időszakban a település nem rendelkezik bölcső dével.
A település óvodáját 2013. szeptember 1-től a Hidasi és az Ófalui Német Önkormányzatok által
létrehozott Ófalui Óvodai Társulás fenntartásába került. A német nemzetiségi óvodába Ófalun kívül
Hidasról, Apátvarasdról, és Mecseknádasdról járnak gyerekek.
34
Az óvoda egy csoportos, német nemzetiségi nevelés folyik benne, személyi és tárgyi feltételei jók.
Év
3-6 éves
korú
gyermek
ek száma
Óvodai
gyermekcsop
ortok száma -
gyógypedagóg
iai neveléssel
együtt (TS
2401)
Óvodai
férőhelyek
száma
(gyógypeda
gógiai
neveléssel
együtt)
(TS 2801)
Óvodai
feladatellátá
si helyek
száma
(gyógypedag
ógiai
neveléssel
együtt)
Óvodába
beírt
gyermekek
száma
(gyógyped
agógiai
neveléssel
együtt)
Óvodai
gyógypedag
ógiai
gyermekcso
portok
száma
(TS 2501)
2012 NA 1 25 1 24 NA
2013 NA 1 25 1 21 NA
2014 NA 1 25 1 23 NA
2015 NA 1 20 1 20 NA
2016 NA 1 20 1 18 NA
2017 NA 1 NA NA NA NA
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
Az egy csoportos, 25 férőhelyes óvoda kihasználtsága 80 % körüli. Nincsenek hátrányos, és
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek.
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó
gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)
A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat a járásközpontban, Pécsváradon működő
társulás látja el.
.
Általános iskola 1-4.
évfolyamon tanulók száma
(gyógypedagógiai
oktatással együtt)
(TS 1801)
Általános iskola 5-8.
évfolyamon tanulók száma
(gyógypedagógiai
oktatással együtt)
(TS 1901)
Általános
iskolások száma
fő fő fő fő %
2011/2012 NA NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK!
2012/2013 NA NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK!
2013/2014 NA NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK!
2014/2015 NA NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK!
2015/2016 NA NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK!
2016/2017 NA NA #ÉRTÉK! NA #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, KSH Tstar
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanulók száma, általános iskolai napközis tanulók száma
Tanév
Napközis általános iskolai tanulók
száma a nappali oktatásban
(iskolaotthonos tanulókkal együtt)
(TS 1701)
35
Az általános iskolai
osztályok száma a
gyógypedagógiai
oktatásban (a
nappali
oktatásban)
(TS 2101)
Az általános
iskolai osztályok
száma (a
gyógypedagógiai
oktatással
együtt)
(TS 2201)
Általános iskolai feladatellátási
helyek száma
(gyógypedagógiai
oktatással együtt)
(TS 2001)
1-8 évfolyamon
összesen
1-8 évfolyamon
összesen
db
2011/2012 0 0 0
2012/2013 0 0 0
2013/2014 0 0 0
2014/2015 0 0 0
2015/2016 0 0 0
2016/2017 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai: osztályok, gyógypedagógiai
osztályok, feladatellátási helyek
Tanév
A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a
nappali oktatásban (TS 2301)

2011/2012 NA
2012/2013 NA
2013/2014 NA
2014/2015 NA
2015/2016 NA
2016/2017 NA
Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen
befejezettek a nappali oktatásban
Tanév
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az
intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció
36
Az oktatás-nevelés terén nincs hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés a településen,
az intézményen belül sincs ilyen. Az intézmények között nem is lehetséges, mivel csak egy óvoda
működik a településen.
d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában
mutatkozó eltérések
Nem értelmezhető, mivel a településen csak egy óvoda működik.
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)
Nincs pozitív diszkrimináció.
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Unatkozó, motiválatlan, közösségi életben részt
nem vevő gyermekek.
Közösségi, kulturális és sportprogramok
szervezése.
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
Év
Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek
Férfiak
(TS 0803)
Nők
(TS 0804)
Férfiak Nők
Férfiak
(TS 0801)
Nők
(TS 0802)
2012 123 111 NA NA 5 4
2013 123 111 NA NA 4 3
2014 119 114 NA NA 4 2
2015 121 115 NA NA 3 2
2016 120 113 NA NA 3 1
2017 NA NA NA NA 1 2
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
37
38
Az 5.1.1. számú táblázat tartalmazza a foglalkoztatást és a munkanélküliséget a nők körében. A
táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a munkanélküliség nem jelentős a településen, és
megközelítőleg egyenlő mértékben érinti a községben élő nőket és férfiakat.
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban
Erre vonatkozóan semmilyen adat nem áll rendelkezésre.
c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei
Erre vonatkozóan semmilyen adat nem áll rendelkezésre.
d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)
Erre vonatkozóan semmilyen adat nem áll rendelkezésre.
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei,
családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő,
családbarát munkahelyi megoldások stb.)
Erre a területre vonatkozóan nincsenek helyi programok. Bölcsőde, családi napközi nem működik a
településen. A település óvodájával kapcsolatos tudnivalók már korábban, a 4.4. pontnál kifejtésre
kerültek.
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
Csekély a kisgyermekes anyák száma. De mivel a település és környéke „intézményhiányos”
állapotban van a kisgyermek-gondozási intézmények tekintetében, így probléma a kisgyermekes
anyukák munkavállalása, a gyermekgondozási ellátások lejártát követő visszatérése a
munkaerőpiacra.
Év
Védőnők száma
(TS 3201)
0-3 év közötti
gyermekek száma
Átlagos gyermekszám
védőnőnként
2012 1 NA #ÉRTÉK!
2013 1 NA #ÉRTÉK!
2014 1 NA #ÉRTÉK!
2015 1 NA #ÉRTÉK!
2016 1 NA #ÉRTÉK!
2017 1 NA #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
A védőnői szolgálattal kapcsolatos tudnivalókat már korábban, a 4.3. pontnál kifejtettük.
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak
Nem jellemző a településre.
39
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)
Krízishelyzetben igénybe vehető helyi szolgáltatások nincsenek. A családvédelemnek a gyermekek
célcsoportnál ismertetett helyi szereplői segítséget nyújtanak a rászorulóknak abban, hogy
megtalálják, és igénybe vehessék a kistérségben, illetve a megyében működő ilyen típusú
szolgáltatásokat.
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben
A helyi közéletben az első számú vezető szerepét jelenleg nők töltik be (polgármester, óvodavezető,
jegyző). A második-harmadik számú vezetői helyeken a nők a férfiakkal megegyező gyakorisággal
fordultak és fordulnak elő.
A képviselő-testületek tagságában több ciklus óta kiegyenlített a férfiak-nők aránya.
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló
kezdeményezések
Nincsenek ilyen helyi szintű társadalmi problémák.
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Nehéz a nők visszatérése a gyermekvállalást
követően a munkaerőpiacra.
Komplex segítségnyújtás a munkaerőpiacra
visszatérni kívánó kisgyermekes nők részére
(felvilágosítás, tájékoztatás, képzés-szervezés- és
lebonyolítás, munkáltatók figyelmének
felhívása).
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai
trendek stb.)
Az időskorú népesség száma növekszik a községben a 10-20 évvel ezelőtti állapothoz képest
(elöregedő település).
Év
Nyugdíjban, ellátásban,
járadékban és egyéb
járandóságban részesülő férfiak
száma (TS 5201)
Nyugdíjban, ellátásban,
járadékban és egyéb
járandóságban részesülő nők
száma (TS 5301)
Összes nyugdíjas
2012 40 65 105
2013 39 65 104
2014 38 64 102
2015 34 66 100
2016 39 63 102
2017 NA NA #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, KSH Tstar
6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma
40
A 6.1.1 számú táblázat a nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számáról szól. E táblázatból
két következtetés vonható le: az első, hogy a település összlakosságához képest magas a nyugdíjasok
száma, ez illeszkedik ahhoz a korábbi megállapításhoz, hogy Ófalu jelentős mértékben elöregedő
település. A második következtetés, hogy az idősödő és idős korban az évek előrehaladásával
egyenes arányban növekszik a nők és csökken a férfiak száma. Mindez a férfiak rosszabb életkilátásai,
rövidebb átlagéletkora miatt van, amelyek Magyarországon országos tendenciák.
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete
a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága
Nem állnak rendelkezésre számszerű adatok. Az elmúlt években - részben a jogszabályi változások
miatt - szinte minimumra csökkent az idősek, nyugdíjasok foglalkoztatása a településen, leszámítva
a családi vállalkozásokban dolgozókat, illetve segítő családtagokat.
b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának
lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)
A tevékeny időskort elősegítő foglalkoztatási formák, programok, lehetőségek nem léteznek a
településen. Ezzel szemben lehetőség van a tevékeny öregkor megvalósítására más területeken,
például közösségi téren, a településen működő civil szervezetekben.
c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
Nincs példa a foglalkoztatás területén az idősek hátrányos megkülönböztetésére.
41
Regisztrált
munkanélküliek
száma
Tartós
munkanélküliek
száma
Fő Fő % Fő Fő %
2012 8 2 19% 0 Na #ÉRTÉK!
2013 7 2 31% 0 Na #ÉRTÉK!
2014 5 2 33% 0 Na #ÉRTÉK!
2015 5 1 15% 0 Na #ÉRTÉK!
2016 4 1 31% 0 Na #ÉRTÉK!
2017 3 0 0% 0 Na #ÉRTÉK!
Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
Év
55 év feletti regisztrált
munkanélküliek száma
(TS 1010 és TS 1011)
55 év feletti tartós
munkanélküliek száma
6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet
gyakorlásához való hozzáférés
a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése
65 év feletti lakosság száma
(TS 0328)
Fő Fő %
2012 71 NA #ÉRTÉK!
2013 68 NA #ÉRTÉK!
2014 69 NA #ÉRTÉK!
2015 70 NA #ÉRTÉK!
2016 70 NA #ÉRTÉK!
2017 NA NA #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
Év (TS 5101)
6.3.1. számú táblázat - 65 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő
időskorúak száma
42
Év
Időskorúak járadékában részesítettek (évi) átlagos száma
(fő) (TS 5701)
2012 NA
2013 NA
2014 NA
2015 NA
2016 NA
2017 NA
Forrás: TeIR, KSH Tstar
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesítettek átlagos
száma
Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz az idősek éppúgy hozzáférhetnek, mint a település
valamennyi lakója.
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés
Év
A nyilvános/települési
könyvtárak száma
(TS 3801)
A nyilvános/települési
könyvtárak egységeinek
száma (leltári állomány)
(TS 3901)
Muzeális
intézmények
száma
(TS 4001)
Közművelődési
intézmények
száma
(TS 4101)
2012 1 Na Na Na
2013 1 Na Na Na
2014 1 Na Na Na
2015 1 Na Na Na
2016 1 Na Na Na
2017 1 Na Na Na
Forrás: TEIR
6.4.1. számú - Művelődési közintézmények adatai
43
A kulturális és közművelődési szolgáltatásokhoz az idősek éppúgy hozzáférhetnek, mint a település
valamennyi lakója.
c) idősek informatikai jártassága
Pozitív példák vannak a településen, egyes időskorúak gyorsan biztos ismereteket szereztek a
számítógép és az internet használatának területén. Az önkormányzat minden eszközével elősegíti és
bátorítja az idősek informatikai ismereteinek bövítését.
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen
Nincsenek ilyen programok a településen.
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Idősek rossz közegészségügyi állapota. Felvilágosító és egészségmegőrző programok,
szűrővizsgálatok szervezése.
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái
a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás,
közfoglalkoztatás)
A jogszabályban meghatározott mozgáskorlátozottak támogatását az önkormányzat minden évben
biztosítja, és lehetőségei szerint segíti a mozgáskorlátozottak gépjármű szerzési támogatását. Az
intézmények felújítása során (pld. óvoda, orvosi rendelő, hivatali épület) a mozgásukban korlátozott
személyek közlekedési lehetőségeit biztosították (rámpa, mozgáskorlátozott WC, küszöbmentes
belső megközelítés).
Év
Megváltozott munkaképességű személyek
szociális ellátásaiban részesülők száma -
Férfiak (TS 6201)
Megváltozott munkaképességű személyek
szociális ellátásaiban részesülők száma -
Nők (TS 6301)
Összesen
2012 12 11 23
2013 11 9 20
2014 10 10 20
2015 9 10 19
2016 8 8 16
2017 NA 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma
nemenként
44
A 7.1.1 számú táblázat adataiból kiolvasható, hogy nagyjából egyforma számú nő és férfi részesül a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban.
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén
Nagyon kevés a fogyatékkal élő a településen. Nem tapasztalható hátrányos megkülönböztetés
foglalkoztatásuk területén.
c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok
Év
Nappali ellátásban részesülő
fogyatékos személyek
száma (TS 5001)
Egyházi fenntartású
intézményben
Civil fenntartású
intézményben
2012 NA 0 0
2013 NA 0 0
2014 NA 0 0
2015 NA 0 0
2016 NA 0 0
2017 NA 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma
Nincsenek ilyen intézmények, szolgáltatások, programok. Fogyatékkal élőket ellátó nappali
intézmény nincs.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei
A fogyatékkal élők pénzbeli és természetbeni ellátásáról nincs számszerű adat. Kevesen vannak a
településen fogyatékkal élők, ők is másokkal egyenlő mértékben részesülhetnek az önkormányzat
45
által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátásokból. Minden évben megállapítják és kifizetik a
mozgáskorlátozottak éves támogatására vonatkozó jogszabály szerinti támogatásokat, a
közlekedési kedvezményt illetve a parkolási engedélyt is megkapják.
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet
gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés
a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége
Közlekedési akadálymentességgel ellátottak a helyi intézményi és hivatali épületek egy része. A
felújítások során figyelmet fordítottak arra, hogy a közlekedési akadálymentesség megtörténjen az
önkormányzati tulajdonú épületekben.
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai,
információs
és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek
akadálymentesítettsége
Még nem teljes körű a település közlekedési akadálymentesítése (közterületek). Hiányzik az
információs és kommunikációs akadálymentesítés.
c) munkahelyek akadálymentesítettsége
Az önkormányzat, mint munkáltató gondoskodott intézményei akadálymentesítéséről. Más
munkáltatóknál (cégek) ez az irodai épületeket leszámítva nem értelmezhető.
d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége
A közösségi közlekedés terei (pld. buszmegállók), járdák, parkok akadálymentesítettsége csak
részben történt meg.
e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési
megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)
Nincsenek ilyen helyi szolgáltatások.
f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)
Nem érvényesül ezen a területen semmiben pozitív diszkrimináció.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Közlekedési akadálymentesítés csak részben
történt meg, hiányzik az információs és
kommunikációs akadálymentesítés.
A tárgykörben kiírásra kerülő, és sikeresen
benyújtásra kerülő pályázatok esetén az
önkormányzat megvalósítja a település teljes
körű akadálymentesítését.
46
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők
társadalmi felelősségvállalás
a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek,
önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként
bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)
A településen közfeladatot ellátó civil szervezetek, egyházi szolgáltatók, érdekvédelmi szervezetek
nincsenek. Három bejegyzett civil szervezet működik a községben az alábbiak szerint.
Ófalu Baráti Köre Közhasznú Egyesület
Cím: 7696 Ófalu, Rákóczi u. 4.
Tevékenysége: Ófalu természeti és társadalmi környezetének védelme, ápolása, a település szellemi
és tárgyi fejlődésének elősegítése. A községben élő német nemzetiség kulturális és nyelvi
hagyományainak ápolása, az épített és tárgyi emlékek őrzése és gondozása. A községben élő
emberek részére ismeretterjesztő, oktató programok szervezése, megtartása. A község polgárai
emberi és állampolgári jogai védelméhez való segítségnyújtás. Kapcsolattartás hasonló
szervezetekkel. Német kisebbségekkel kapcsolatos helyi, megyei és regionális összejövetelek
szervezése, részvétel kulturális rendezvényeken.
Ófalui Német Nemzetiségi Önkéntes Közhasznú Tűzoltó Egyesület
Cím: Kossuth utca 3
Tevékenysége: A működési területén a birtokában lévő technikai eszközök igénybe vételével
önkéntes tűzoltás, műszaki mentés végzés, közreműködés a katasztrófa elhárításában. A székhelyén
az önkormányzatra háruló helyi tűzvédelmi, tűzmegelőzési és tűzvédelmi felvilágosító tevékenység
végzése, részvétel és közreműködés a helyi önkormányzat polgári védelmi és veszély elhárítási
tevékenységében. A tűz elleni védekezés és a tűzoltóság helyi történeti emlékeinek, hagyományainak
ápolása, a tűz elleni védekezés és a tűzoltóságok népszerűsítése, nemzetközi kapcsolatos kiépítése,
fenntartása, ápolása. Az egyesület feladata ellátására önkéntesen jelentkező személyek szervezése,
egyesítése, és folyamatos továbbképzése a feladatellátás érdekében. Szervezett keretek között, tagjai
tűzvédelmi ismereteinek folyamatos növelése. A német kisebbségi hagyomány ápolása.
Együttműködés a helyi önkormányzattal a német kisebbséget érintő ügyekben. A német kisebbséggel
kapcsolatos helyi, megyei és regionális összejövetelek szervezése, észvétel kulturális
rendezvényeken. Kapcsolattartás hasonló szervekkel.
Magyarországi Ifjú Németek Közössége (Gemeinschaft Junger Ungarndeutscher)
Cím: 7696 Ófalu, Kossuth utca 3.
Tevékenysége: A német nemzetiségi kulturális és nyelvi hagyományok ápolása
b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása
A német nemzetiségi önkormányzat és a települési önkormányzat között harmonikus a kapcsolat,
szinte minden községi program, rendezvény szervezését közösen, egymással együttműködve végzik.
A nagyobb rendezvényeket a civil szervezetik is segítik önkéntes munkájukkal.
47
c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség
Ófalu tagja a Zengő-Duna Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületnek, Mecseknádasdi Szociális és
Gyermekjóléti Társulásnak, valamint a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulásnak.
d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége
A nemzetiségi önkormányzat jellegéből, elnevezéséből, tagjai személyéből adódóan elsősorban a
német/sváb helyi lakosok, mint célcsoport esélyegyenlőségének biztosítása érdekében látja el
feladatait.
e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége
A településen működő civil szervezetek működésük során igyekszenek maximálisan biztosítani
valamennyi célcsoport esélyegyenlőségét.
f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.
A for-profit szereplők főként a foglalkoztatás terén tudnak bekapcsolódni az esélyegyenlőségi
feladatokba.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi
önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil
szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének
folyamatába
Már a helyi esélyegyenlőségi helyzetelemzés során meghatározásra kerültek azok a szervezetek
(nemzetiségi önkormányzat, egyéb partnerek), akik bevonása szükséges a helyi esélyegyenlőségi
program elkészítésének folyamatába. Bevonásuk formája folyamatos tájékoztatásuk egy fórum
keretein belül az esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának lépései során. Ebben a
folyamatban sor kerül saját álláspontjuk kifejtésére (egyetértésük, vagy egyet nem értésük jelzésére),
illetve kezdeményezhetik működési területüket érintően egyes programok, rész-szabályozások
megalkotását.
b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek
visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.
Az a) pontban szereplő szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek
visszacsatolása két módon oldható meg, mindkettő a nyilvánosság biztosításának különböző eszköze.
Első a program helyben szokásos módon – önkormányzati hirdetőtáblára kifüggesztve – történő
kihirdetése.
A második a HEP és intézkedési tervének szakmai elfogadását követően publikálásra kerül a
hep.szgyf.gov.hu és a ofalu.hu honlap részeként, és így válik közkinccsé.
48
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
Jövőképünk
Olyan településen kívánunk élni, ahol nemzetisége/etnikuma/faja/vallása/világnézete miatt senki
nem részesül sem negatív, sem pozitív megkülönböztetésben.
Fontos számunkra, hogy a problémákkal küszködők segítséget kapjanak az életesélyeik javítására.
Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek kompetencia és készségfejlesztését, családi életre nevelését,
szemléletformálását, hogy boldog, kiegyensúlyozott felnőtté válhassanak.
Folyamatosan odafigyelünk az idősek testi, lelki, mentális, szociális állapotára, közösségbe vonására,
a biztonságos, boldog időskor biztosítása érdekében.
Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén érdekeik artikulálását,- védelmét, közösségbe vonását.
Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására,
társadalmi integrációjuk elősegítésére.
49
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A B C D E F G H I J
Intézkedés
sorszáma
Az intézkedés címe,
megnevezése
A helyzetelemzés
következtetéseiben
feltárt
esélyegyenlőségi
probléma
megnevezése
Az intézkedéssel elérni
kívánt cél
A célkitűzés összhangja
egyéb stratégiai
dokumentumokkal
Az intézkedés
tartalma
Az intézkedés
felelőse
Az intézkedés
megvalósításának
határideje
Az intézkedés
eredményességét
mérő indikátor(ok)
Az intézkedés
megvalósításához
szükséges
erőforrások
(humán,
pénzügyi,
technikai)
Az intézkedés
eredményeinek
fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
"Tegyünk többet az
egészségért!"
Célcsoport
tagjainak rossz
egészségügyi
állapota.
Orvosi előírások,
felvilágosítás,
szűrővizsgálatok
szervezése
Helyi szociális
rendelet.Költségvetési
koncepció.
Költségvetési
rendelet.
Orvosi előadások,
prevenciós
programok,
rendezvények,
szűrővizsgálatok
szervezése.
Ófalu Község
Önkormányzata,
polgármester
2023.12.28..
Megszervezett
programok száma,
azokon résztvevő
személyek száma.
Személyi és
tárgyi
feltételek
biztosítása,
pénzügyi
hátteret
biztosíthatja az
önkormányzat
mindenkori
éves
költségvetése,
valamint a
tárgyban
benyújtásra
kerülő és
sikeres
pályázatok
Kockázati
tényező a
célcsoport
motiválatlansága
és
érdektelensége.
Ezt
szakemberek,
civil szervezetek
bevonásával
lehet
kiküszöbölni.
csak sikeres
pályázatok
esetén
valósítható meg.
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1 "Közösen veled"
Unatkozó,
motiválatlan,
közösségi életben
részt nem vevő
gyermekek.
Unatkozó, motiválatlan,
közösségi életben részt
nem vevő gyermekek
bevonása közös
programokba,a falu
közösségi életébe.
Helyi szociális és
gyermekvédelmi
rendelet.
Költségvetési
koncepció és rendelet
Pályázati források
és együttműködő
partnerek
felkutatása. A
célcsoport tagjai
részére
közösségi,
kulturális és sport
programok
szervezése.
Ófalu Község
Önkormányzata,
polgármester
2023.12.28.
Benyújtott
pályázatok száma,
megszervezett
programok száma
és azokon részt
vevő személyek
száma.
Személyi és
tárgyi
feltételek
biztosítása.A
szükséges
pénzügyi
hátteret az
önkormányzat
mindenkori éve
költségvetése
Kockázati
tényező a
célcsoport
motiválatlansága
és
érdektelensége.
Ez szakemberek
és civil
szervezetek
bevonásával
50
A B C D E F G H I J
Intézkedés
sorszáma
Az intézkedés címe,
megnevezése
A helyzetelemzés
következtetéseiben
feltárt
esélyegyenlőségi
probléma
megnevezése
Az intézkedéssel elérni
kívánt cél
A célkitűzés összhangja
egyéb stratégiai
dokumentumokkal
Az intézkedés
tartalma
Az intézkedés
felelőse
Az intézkedés
megvalósításának
határideje
Az intézkedés
eredményességét
mérő indikátor(ok)
Az intézkedés
megvalósításához
szükséges
erőforrások
(humán,
pénzügyi,
technikai)
Az intézkedés
eredményeinek
fenntarthatósága
és a tárgyban
benyújtott
sikeres
pályázatok
biztosíthatják
kiküszöbölhető
III. A nők esélyegyenlősége
1
"Nők
munkavállalásának
elősegítése"
Nők és
kisgyermekes
családanyák
visszatérése a
munka világába.
Kisgyermekes
édesanyák,nők
foglalkoztatási
helyzetének javítása,
vegyenek részt a
foglalkoztatást
elősegítő
programokban.
Helyi szociális és
gyermekvédelmi
rendelet.
Költségvetési
koncepció és rendelet
Tájékoztatók,
előadások
szervezése.
Képzések
szervezése és
népszerűsítése a
munkába
visszatérni vágyó
nők részére
Ófalu Község
Önkormányzata,
polgármester
2023.12.28.
Megszervezett
programok és
előadások száma,
azokon részt vevő
személyek száma
Személyi és
tárgyi
feltételek
biztosítása, a
hozzá
szükséges
pénzügyi
hátteret az
önkormányzat
mindenkori
költségvetése
biztosíthatja.
Kockázati
tényező a
célcsoport
érdektelensége,
illetve az
infrastrukturális
problémák.
Szakemberek és
civilszervezetek
bevonásával
ezek a kockázati
tényezők
csökkenthetők
vagy
kiküszöbölhetők.
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1 "Aktív időskor"
Elmagányosodás
és elszigetelődés
az idősebb
generáció
részéről.Az
időskorúak nem
megfelelő
egészségi állapota
Egészségmegőrző és
felvilágosító
programok,
szűrővizsgálatok
szervezése.Tevékeny
időskort elősegítő
foglalkoztatási
programok szervezése,
ezeken belül a
különböző lehetőségek
bemutatása.
Helyi szociális
rendelet.Költségvetési
rendelet.
Egészségmegőrző
és felvilágosító
programok,
szűrővizsgálatok
szervezése.Idősek
bevonása a
közösségi életbe.
Rendezvények,
különböző
programok,
kirándulások
Ófalu Község
Önkormányzata,
polgármester
2023.12.28.
Programok,
rendezvények
száma és az azon
részt vevő
személyek száma
Személyi és
tárgyi
feltételek
biztosítása
mellett
önkéntes
munka
bevonása
szükséges
lehet.A
pénzügyi
Kockázati
tényező, hogy az
idős korosztály
érdektelen
lehet.
Szakemberek,
civil szervezetek,
önkéntesek
bevonásával
motivált lehet a
célcsoport.
51
A B C D E F G H I J
Intézkedés
sorszáma
Az intézkedés címe,
megnevezése
A helyzetelemzés
következtetéseiben
feltárt
esélyegyenlőségi
probléma
megnevezése
Az intézkedéssel elérni
kívánt cél
A célkitűzés összhangja
egyéb stratégiai
dokumentumokkal
Az intézkedés
tartalma
Az intézkedés
felelőse
Az intézkedés
megvalósításának
határideje
Az intézkedés
eredményességét
mérő indikátor(ok)
Az intézkedés
megvalósításához
szükséges
erőforrások
(humán,
pénzügyi,
technikai)
Az intézkedés
eredményeinek
fenntarthatósága
szervezése.
Informatikai
ismeretek
bővítése
hátteret az
önkormányzat
mindenkori
éves
költségvetése
biztosíthatja.
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
1 "Akadálymentesen"
Közlekedési,
információs és
kommunikációs
akadálymentesítés
A tárgyban kiírásra
kerülő pályázatok
figyelése,
benyújtása.Közlekedési,
információs és
kommunikációs
akadálymentesítés
megvalósulása.
Helyi építésügyi
szabályzat.
Költségvetési
koncepció és rendelet
Pályázatok
figyelése,
benyújtása a
tárgyban.
Megvalósítás, az
elért eredmények
hosszú távú
fenntartása.
Ófalu Község
Önkormányzata,
polgármester
2023.12.28.
Akadálymentesített
létesítmények,
informatikai és
kommunikációs
eszközök száma
Személyi és
tárgyi
feltételek
biztosítása. A
szükséges
pénzügyi
hátteret az
önkormányzat
mindenkori
éves
költségvetése,
valamint
sikeres
pályázatok
biztosíthatják.
Megvalósítása
csak sikeres
pályázat esetén
lehetséges.
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése
Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a
településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során
kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.
Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását
követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos
egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és
érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az
önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek.
Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében
szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente
cselekvési ütemterveket készítsenek.
Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek
során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi
Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.
A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul
megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot
hozunk létre.
A HEP Fórum feladatai:
- az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése,
dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása,
- annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a
kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása
- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP
IT aktualizálása,
- az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi
döntésre
- az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása
- a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület
aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok
megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a
53
munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum
számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
A HEP Fórum működése:
A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik.
A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.
A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy
átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.
A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb
munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít
a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott
munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Fogyatékkal élők
esélyegyenlőségével
foglalkozó
munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével
foglalkozó
munkacsoport
Gyerekek esélyegyenlőségével
foglalkozó
munkacsoport
Idősek esélyegyenlőségével
foglalkozó
munkacsoport
Romák/ mélyszegénységben
élők esélyegyenlőségével
foglalkozó
munkacsoport
HEP Fórum
tagjai:
munkacsoportok
vezetői, önkormányzat,
képviselője, partnerek
képviselője
54
Nyilvánosság
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános
fórumot hívunk össze.
A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is,
valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása.
A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért
eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és
az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.
A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes
adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi
média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek
különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek
támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi
környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség
Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:
A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel:
- Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú
támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.
- Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.
- Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak
valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így
o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek
számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.
o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és
intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.
o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton
megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.
o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket,
vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:
- a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének
összehangolása, instruálása),
- a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,
- az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat
felelősével közösen
- a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői
- felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi
előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns
légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket
bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
55
- Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak
megvalósításában.
- Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.
- Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az
Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan
érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást
nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen
az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá,
hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési
önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet
vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás
Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során
kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a
beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a
beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak
érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30
napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges
intézkedésekre.
A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy
intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról.
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges
lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról.
Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be,
illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok
megvalósításához.


 

Ófalu Község Önkormányzat településrendezési eszközei:

ÓFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 458/2009 1
ÓF A L U KÖ Z S É G ÖN K O RMÁ N Y Z A T A KÉ P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T É N E K
4 8 / 2 0 1 0 . ( X . 2 7 . ) Ö N K O RMÁ N Y Z A T I H A T Á R O Z A T A
A K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É N E K J Ó V Á H A GY Á S Á R Ó L
S Z Ó L Ó 4 0 / 2 0 0 4 . (VI I . 1 3 . ) S Z . H A T Á R O Z A T MÓ D O S Í T Á S Á R Ó L
Ó F A L U
T E L E P Ü L É S S Z E RKE Z E T I T E R V E
ÖS S Z E FO GLA L Ó H E LY Z E T ÉR T É KE L É S
ADO T T S Á GOK
A község a Keleti Mecsek lábánál, Mecseknádasd közelében fekszik. A táj
felszíne tagolt, mikroklímája változatos. A termőtalajok közepesnél gyengébb
termőképességűek. Jelentős tájképi és ökológiai értéket képvisel a tervezett
Szekszárdi-Geresdi Dombság Tájvédelmi Körzethez tartozó erdőterület. Még
megtalálhatók a hagyományos formavilágot tükröző épületek Ófalun.
Földje jelentős területeken erózióra, felszínmozgásra és szennyeződésre
érzékeny. Zaj és légszennyezés nem terheli a környezetet.
Rossz regionális közúti és tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező
zsáktelepülés. Az ivóvíz- és elektromos energiaellátás, a gázellátás, valamint a
szemétszállítás megoldott, a szennyvízközmű hiányzik. A belterületi
vízfolyásszakaszok több helyen leszűkültek, feliszapolódottak.
Kevés az új építésű lakás, a lakásállomány nem képes megújulni. A lakosság
alapellátását biztosító egységek helyben megtalálhatók. Az alapszintet
meghaladó intézményi ellátást és munkalehetőséget Pécsvárad, Bonyhád és
Pécs nyújtja.
A község népességcsúcsa 1930-ban volt, amikor is a jelenlegi lakosságszám
két és félszeresét tartották nyilván. Az országos tendenciával ellentétben a
népességcsökkenés napjainkra Ófaluban megállni látszik.
FE S Z ÜL T S É GE K
A község területét az 1600-as években még erdő borította. Mára a gyepes
területek vannak túlsúlyban, de sok kisértékű szántó is található. A
ÓFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 458/2009 2
külterületen felértékelődik az ökológiai regenerációra alkalmas területek
szerepe.
A hagyományos falusi környezetben a kertvárosias, emeletes lakóépületek
idegen elemként jelennek meg.
A közüzemi infrastruktúra terén lévő hiányok rontják a település
népességmegtartó képességét.
A JÖ V Ő T B E FO L Y Á S O L Ó H A T Á S O K É S T Ö R E K V É S E K
Az EU csatlakozás során a jelentős természeti, vagy táji értékkel és gyenge
termőhelyi adottsággal rendelkező területek termelésből való kivonását, vagy
az intenzív termelés extenzívre váltását támogatják.
Nő a települések életében az elérhetőség szerepe. A távolsági kapcsolatokban
az M6 gyorsforgalmi út nem okoz változást, mert bár légvonalban közel lesz
mégis rossz az elérhetősége. A Cikó-Ófalu-Erdőmecske összekötőút
megszüntetné Ófalu zsáktelepülés jellegét és valamelyest javítaná az M6
elérhetőségét is.
Középtávon számolni kell az informatikai fejlesztések igényével, a lakossági
és oktatási célú felhasználók számának növekedésével. Ez növeli az ingázás
nélküli munkalehetőségeket.
A szabadidős tevékenységek iránti igény folyamatosan nő, ezzel
párhuzamosan felértékelődnek az épített és a természeti környezet helyi
sajátosságai.
A lakóhellyel kapcsolatos elvárások kiegészülnek a szolgáltatások megfelelő
színvonalával és az igényes települési környezettel.
ÓFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 458/2009 3
CÉLOK ÉS PROGRAMOK
Az elfogadott településfejlesztési koncepció az alábbi célokat és programokat
tartalmazza.
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
 El kell készíteni az önkormányzat környezetvédelmi programját.
 Szükséges az állattartási rendelet megalkotása.
 Meg kell oldani a korszerű, természetbarát szennyvízelhelyezést.
 Jó karba kell helyezni. a leszűkült medrű, feliszapolódott
vízfolyásszakaszokat.
 Meg kell oldani a meredek utcák vízelvezetését.
 Új lakótelkeket kell kialakítani.
A TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK VÉDELME
 Korlátozott mezőgazdasági tevékenység elősegítése az ökológiailag
érzékeny területeken.
 A gyepes területek és az egyedi tájértékek védelme.
 Külterületen erdőtelepítésre van szükség.
 A közutak mentén hófogó erdősávok létesítése.
AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELME
 Helyi védelem alá kell helyezni a település hagyományos építészetének
még fellelhető emlékeit.
A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE
 Meg kell teremteni a közúti kapcsolatot a Nagypall-Fazekasboda és a
Lovászhetény-Erdősmecske vonal, illetve Cikó, Ófalu és Erdősmecske
települések között.
 Meg kell szüntetni Ófalu zsáktelepülés jellegét.
 Szorgalmazni kell a tömegközlekedés javítását.
ÓFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 458/2009 4
A TELEPÜLÉSKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK FEJLESZTÉSE
 A ellátó-rendszer ésszerű kialakítása és működtetése, figyelembe véve
a környező települések kapacitásait és igényeit.
 A pályázati rendszerben a területfejlesztési támogatások minél
hatékonyabb megszerzése érdekében térségi szemlélet megjelenítése.
 Közös lépések a térség turisztikai képességének növelése érdekében.
ÓFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 458/2009 5
A TELEPÜLÉS SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA
A TERV CÉLJA
Az önkormányzati határozattal jóváhagyott, így az önkormányzat
képviselőtestülete számára kötelező településszerkezeti terv a szakhatóságok
véleményének figyelembevételével rögzíti a településfejlesztési koncepcióban
meghatározott fejlesztések térbeli elhelyezését.
Mint a szabályozási terv megalapozó tervfázisa, a magasabb szintű
elhatározások figyelembevételével meghatározza a település alakításának,
védelmének területi lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az
egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges
műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli
kialakítását és elrendezését, valamint a helyi védelemre érdemes értékek körét.
A települési önkormányzat gondoskodik arról, hogy a településszerkezeti
tervet legalább tízévenként felülvizsgálják.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI
A települések fejlődése során mindenkor törekedni kell az ökológiai és
ökonómiai oldal egyensúlyára. Az expanzív területhasználat, a természeti
környezet szennyezése és szűkítése büntetlenül nem folytatható. Az újabb és
újabb területek bevonása helyett az elavult, kihasználatlan épületek és
területek újrahasznosítását kell előnyben részesíteni.
Meg kell állítani azt a folyamatot, amelyben folyamatosan csökken a
hagyományos és természetes - a nem reprodukálható - környezet. Meg kell
őrizni a település és a táj még megmaradt sajátos egyediségét, identitását.
Sem a gazdaság, sem az ellátás nem értelmezhető települési léptékben. A
kisebb-nagyobb településcsoportokra kiterjedő együttműködés, az összefüggő
rendszerekben való gondolkodás elkerülhetetlen.
A települési funkciók keverhetőségével, környezetvédelmi követelményeken
alapuló, a lehető legtöbb még ismeretlen tulajdonosi szándékot befogadni
képes, keretjellegű szabályozással kell elősegíteni a település szerves
fejlődését.
A közérdek terheit a közösségnek kell viselni, mindemellett a magánérdek
indokolatlanul nem akadályozhatja a közérdek érvényesülését.
ÓFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 458/2009 6
NÉPESSÉGPROGNÓZIS
A község népességének korösszetétele kedvezőtlen, ezért a természetes
szaporodás negatív tendenciája megmarad. A községből való elköltözés
megszűnni látszik, helyette a beköltözések válnak jellemzővé. Így az
elkövetkező 10-15 évben a község lakossága várhatóan a jelenlegi lélekszámát
fogja megőrizni.
A TERÜLETIGÉNYEK PROGNÓZISA
A beköltözésekből és a generációk különéléséből adódó új lakásigények
kielégítésére a meglévő üres lakóingatlanok és a belterület keleti felén, illetve
a még meglévő foghíjtelkeken lehet helyet biztosítani, így összesen körülbelül
15 új építési hely alakul ki.
Más célra nem szükséges területet biztosítani
TERÜLETFELHASZNÁLÁS A KÜLTERÜLETEN, TÁJRENDEZÉS
A terv a jelenlegi területhasználatok érvényes jogszabályokban meghatározott
területfelhasználási kategóriákba sorolásán túl az alábbi új területhasználatokat
javasolja.
A természetvédelem érdekeinek megfelelően az egymástól elszigetelt
természetes élőhelyek között kapcsolatot biztosít a terv azzal, hogy az élő
vízfolyások partvonalától számított 50-100 méteres sávon belül csak
korlátozott mezőgazdasági tevékenységeket javasol. Az így kialakított
ökológiai folyosókban a területhasználat a jelenleginél csak extenzívebbé
tehető, azaz a szántóföldi művelés helyén gyep vagy erdőgazdálkodás
kívánatos.
A település szinte teljes keleti és déli területe a tervezett Szekszárdi-Geresdi
Domdság Tájvédelmi Körzethez tartozik.
A település nyugati részén erdőtelepítést javasolt a terv, mivel a talajok
termőképessége, illetve a terepadottságok más mezőgazdasági tevékenységnek
nem kedveznek.
A jelentős mértékű hóátfúvások megakadályozása céljából szélvédő
erdősávokat javasol a terv a fontosabb közutak mentén.
A BELTERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZERE
Ófalu lakóterületei a terepadottságokat követve hosszan elnyúlnak keletnyugati
irányban.
ÓFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 458/2009 7
A lakóterületfejlesztések tekintetében bővítési területet a Liszt Ferenc utcában
és a Petőfi Sándor utca patak felöli oldalán lehet kialakítani, de törekedni kell
arra, hogy a keletkező építési igényeket elsősorban a meglévő épület-, illetve
telekállomány elégítse ki.
ÉRTÉKVÉDELEM
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a Geresdlaki erdő Ófaluhoz tartozó
részét természeti területnek minősíti. Addig is, amíg országos védelem alá
kerülhet helyi védelem alá helyezését javasolja.
Ófalu közigazgatási területén találhatók régészeti lelőhelyek, amelyek
területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korlátozásokat rendelhet el. A
legkülönbözőbb korok és kultúrák leletei a kulturális örökség védelméről
szóló törvény értelmében védelmet élveznek. A Harsányi keresztnél újkőkori
településmaradványokat, a Rák-patak völgyében középkori települést találtak
a régészek.
A község hagyományos építészeti karakterének megőrzése céljából
összegyűjtésre kerültek a helyi védelemre érdemes épületek, illetve
építmények, amelyeket H1 vagy H2 védelmi kategóriába soroltunk.
KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZÜZEMI HÁLÓZAT
A szomszédos Erdősmecskével és Cikóval közös térségi érdek, hogy
mindhármuk zsáktelepülés jellege megszűnjön, ezért a terv összekötőút
megépítésére tesz javaslatot a Mészégető-völgytől nyugatra. Ez az összekötő
út rövidíti le az M6 gyorsforgalmi út véméndi feljárójának, illetve a bajai
hídnak az elérését.
A közüzemi infrastruktúrából csak a szennyvízelvezetés hiányzik, megoldást a
cikói területre tervezett gyökérzónás szennyvíztelepre való vezetés fogja
jelenteni.
KÖRNYEZETVÉDELEM
Önkormányzati rendeletben szükséges meghatározni az állattartás szabályait.
A talajok szennyezését a korszerű, természetbarát szennyvízelhelyezéssel kell
megoldani.
Közigazgatási területe nitrátérzékeny területen helyezkedik el, itt a jó
mezőgazdasági gyakorlat szabályait be kell tartani.

 

ÓF A L U KÖ Z S É G ÖN K O RMÁ N Y Z A T A KÉ P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T É N E K
1 1 / 2 0 1 0 . ( X . 2 8 . ) Ö N K O RMÁ N Y Z A T I R E N D E L E T E
A K Ö Z S É G S Z A B Á L Y O Z Á S I T E R V É N E K J Ó V Á H A GY Á S Á R Ó L É S
HE L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T Á N A K ME GÁ L L A P Í T Á S Á R Ó L S Z Ó L Ó
1 1 / 2 0 0 4 . ( VI I . 1 9 . ) S Z . R E N D E L E T MÓ D O S Í T Á S Á R Ó L
(egységes szerkezetben)
A Község Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás
alapján az alábbi rendeletet alkotja:
A R E N D E L E T H A T Á L Y A
1. §
(1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket,
vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést
megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési
és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban:
OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően
szabad.
(2) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1. számú melléklet: A PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 458/2009 jelzőszámú dokumentációjának
SZ-1 jelű 1:10000 léptékű és az SZ-2 jelű 1:2000 léptékű szabályozási
tervlapjai.
F O GA L OM ME GH A T Á RO Z Á S
2. §
(1) Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi
LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott
fogalomértelmezéseket kell használni.
Na g y h a s z o n á l l a t : ló, szamár, öszvér, szarvasmarha.
Ki s h a s z o n á l l a t : sertés, kecske, juh, strucc.
Ba r omf i - s z á r n y a s á l l a t : tyúk, csirke, lúd, kacsa, húsgalamb stb.
Ap r ó h a s z o n á l l a t : húsnyúl, nutria, prémes állat.
Ár u t e rme l ő á l l a t t a r t á s : 10-nél több nagy haszonállat, 50-nél több kis
haszonállat, vagy 200-nál több apró haszonállat vagy baromfi-szárnyasállat
tartása.
„K” k i a l a k u l t á l l a p o t . Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult
rendezettsége megfelelő, új építés, vagy bővítés esetén a beépítés ha2
gyományos rendjét kell betartani, építési engedélyt az illeszkedés elvének figyelembevételével
lehet kiadni. Kialakult állapotra vonatkozó előírást kell
használni az épületnek az övezeti előírásokban „K” betűvel meghatározott jellemzőivel
kapcsolatban. Amennyiben az alkalmazható jellemzők nem magától
értetődőek, azokat elvi engedély keretében kell tisztázni. A jellemzőket az
építési hatóság határozza meg az önkormányzati-, annak hiányában a területi
főépítész állásfoglalásának figyelembevételével.
A S Z A BÁ L Y O Z Á S E L EME I
3. §
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv
módosítása esetén lehetséges:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határa,
c) területfelhasználási egység besorolása,
d) tervezett belterületi határ,
e) telek be nem építhető része,
(7) A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek
, valamint a más önkormányzati rendeletben szabályozott elemek – e rendelet
szempontjából informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési
tervmódosítást. Ide tartoznak a táji, természeti, régészeti, építészeti értékvédelem
helyi és országos jelentőségű elemei.
(8) Az /1/, /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további
tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.
4. §
TE RÜ L E T H A S Z N Á L A T R E N D S Z E R E
5. §
(1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű,
és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.
Beépítésre szánt területek:
3
falusias lakóterület Lf
(különleges) temetői terület Kt
(különleges) sportterület Ks
(különleges) présházas terület Kp
Beépítésre nem szánt területek:
közúti közlekedési terület
zöldterület (közpark) Z
védelmi erdőterület Ev
gazdasági erdőterület Eg
korlátozott mezőgazdasági terület Mko
kertes mezőgazdasági terület Mke
vízgazdálkodási terület V
(2) A területfelhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási
módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.
(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését
biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.
BE É P Í T É S R E S Z Á N T T E RÜ L E T E K
Ál t a l á n o s s z a b á l y o k
6. §
(1)
(2)
(3)
(4) Lakó területen Az épületet a teleknek a közterület felöli 50 méteres sávjában kell
elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint
a telek homlokvonalától 50 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a
zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.
(5) A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan
kell biztosítani.
(6) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve –
a részleges közművesítettség kiépítése szükséges.
(7) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés
kétszeresét.
4
Falusias lakóterület
7. §
(1) A terület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető más az
OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel –
az üzemanyagtöltő állomás kivételével.
(2) Az Lf-1 jelű falusias lakóterületen lakóépületet a közterülethez csatlakozó 20 m-en
belül, állattartó és termelési épületet 20 méteren túl kell elhelyezni.
(3) Az Lf-2 építési övezetben a hátsókert mérete nulla méter. Az épület hátsókerti részét
a telekhatárokon tűzfalként kell kialakítani.
(4) Lakóterületeken egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.
(5) A területen árutermelő állattartásra szolgáló épület nem létesíthető.
(6) A terület építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb
telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a
legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot
az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele
beépítési
módja
legkisebb
kialakítható
telekterület
legkisebb
kialakítható
telekszélessége
legnagyobb
beépítettség
legkisebb
zöldfelületi
aránya
legnagyobb
építménymagassága
m2 m % % m
Lf-1 K 1200 (K) 18 (12) 30 40 4,5
Lf-2 K 500 (K) 16 (12) 30 40 4,5
(7) A területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.
(a) Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait
az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult beépítési
formához kell igazítani.
(b) A lakóépületeket oromfalas magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét
37-45 között kell megválasztani. A hajlított ház utcai szárnyát
kivéve, az épület, épületszárny és a ráépített tető szélessége nem haladhatja
meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 8,0 m-t.
(c)
(d) Nem helyezhető el utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy
mesterséges szellőzés, hűtés kültéri egysége.
(e) Nem létesíthető fém kémény.
(f) Az utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető.
5
8. §
Különleges terület
9. §
Különleges temetői terület
(1) Épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.
(2) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.
(3) A terület építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb
telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és
legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot
az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele
beépítési
módja
legkisebb
telekterület
legkisebb telekszélessége
legnagyobb
beépítettség
legkisebb
zöldfelületi
aránya
legnagyobb
építménymagassága
m2 m % % m
Kt SZ 2000 30 10 40 7,5 (K)
Különleges sportterület
(4) A területen a sportolást és a használók ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők
el.
(5) A területen telekmegosztás nem készíthető.
(6) A terület építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb
telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és
legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot
az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele
beépítési
módja
legkisebb
telekterület
legkisebb telekszélessége
legnagyobb
beépítettség
legkisebb
zöldfelületi
aránya
legnagyobb
építménymagassága
m2 m % % m
6
Ks SZ 2000 30 10 40 12,0
Kü l ö n l e g e s p r é s h á z a s t e r ü l e t
(7) A területen a szőlészethez, a borászathoz, a borturizmushoz kapcsolódó 80 m2 beépített
területet meg nem haladó létesítmények helyezhetők el.
(8) A területen az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket,
azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi
arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi
táblázat tartalmazza.
övezeti jele
beépítési
módja
legkisebb
telekterület
legkisebb telekszélessége
legnagyobb
beépítettség
legkisebb
zöldfelületi
aránya
legnagyobb
építménymagassága
m2 m % % m
Kp K K 100 3,5
7
BE É P Í T É S R E N EM S Z Á N T T E RÜ L E T E K
Közlekedési és közműterület
10. §
(1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:
- hálózati utak övezete
- kiszolgáló utak övezete
(2) Trafó, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.
Zöldterület
11. §
(1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt
közterület.
(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el
kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal
helyezhető el.
(3) A területen telekosztás nem engedélyezhető.
Erdőterület
12. §
(1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi
erdők lehetnek.
Mezőgazdasági terület
13. §
(1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók
Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
Mk o j e l ű k o r l á t o z o t t h a s z n á l a t ú me z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t
(2) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció
mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet
játszanak.
8
(3) A terület földrészletein a legeltetéses állattartást, szolgáló, és a terület fenntartásához
szükséges építmények és épületek helyezhetők el.
(4) A területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.
Mk e j e l ű k e r t e s me z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t
(5) A terület a kiskertgazdálkodás céljait szolgálja.
(6) A terület földrészletein lakás és állattartó épület nem helyezhető el.
A me z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e k k ö z ö s e l ő í r á s a i
(7) Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont csak Mko jelű területen
helyezhető el. A birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest
területének 1,5 %-át.
(8)
(9) Az Ma és Mko jelű övezetekben 5 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem
alakítható ki.
(10) A területek földrészleteinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket,
azok legnagyobb beépítettségét, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot
az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele
beépítési
módja
legkisebb
telekterület
legkisebb telek-
szélessége
legnagyobb
beépítettség
legnagyobb
építménymagassága
m2 m % m
Mke K 1500 (720) 20 (14) 3,0 3,5
Mko SZ 10000 50 1,5 4,5 (K)
Vízgazdálkodási terület
14. §
(1) A V jelű vízgazdálkodási övezet a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és
állóvizek, területét és partját foglalja magába.
(2)
(3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben
karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.
9
Tá j k é p v é d e l em
14/A. §
(1) A település külterületén 50 m2 –nél nagyobb beépítettséget okozó, 4,5 m-nél nagyobb
építménymagasságú épületek engedélyezési tervéhez a tájba illesztést igazóló
munkarész is készítendő.
15. §
16. §
Ép í t é s z e t i ö r ö k s é g v é d e l em
17. §
(1)
(2)
(3)
(4) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket
az Önkormányzat rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti
értéke miatt védendőnek minősít.
(5) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1),
vagy az építmény valamely részértékére (H2),
(6) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújításkor,
vagy átalakításkor végrehajtandó módosítást a 1. számú függelék 2. számú
melléklet tartalmazza.
(7)
(8) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
(9)
A k u l t u r á l i s ö r ö k s é g v é d e lme
17/A. §
(1) A kulturális örökség országos védelmével kapcsolatos eljárási szabályokat a 2.
számú függelék tartalmazza. A közigazgatási területen található elemeit a 3. számú
függelék tételesen felsorolja.
18. §
19. §
10
20. §
ZÖ L D F E L Ü L E T E K
21. §
(1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8) A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
22. §
KÖ ZMŰ V E S Í T É S H Í RK Ö Z L É S
23. §
(1) A beépítésre szánt területen elégséges oltóvizet, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülését
követően a csatorna-hálózatra történő rákötést kell az építés feltételeként
megkövetelni.
(2) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el nem, fejleszthető
és nem korszerűsíthető belterületen, a régészeti érdekű területen és műemléki környezetben,
kertes mezőgazdasági területen, valamint e területek 50 m-es környezetében.
24. §
BE L T E RÜ L E T L E H A T Á RO L Á S A
25. §
(1) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település
fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.
11
S A JÁ T O S JO G IN T É ZMÉ N Y E K
26. §
(1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi
értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.
(2)
(3) A településrendezési célok megvalósítása érdekében a következő sajátos jogintézmények
rendelhetők el: elővásárlási jog, helyi közút céljára történő lejegyzés, útépítési
és közművesítési hozzájárulás, településrendezési kötelezések.
ZÁ RÓ R E N D E L K E Z É S
27. §
(1) A rendelet kihirdetését követő 60-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba
lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.
Ófalu, 2010. október 27.
Kófiás Endre
polgármester
Borka Imréné
jegyző
Záradék:
Kihirdetve 2010. október 28. napján.
1. számú függelék: Ófalu Község Önkormányzata.../2010 számú rendelete az épített
örökség helyi védelméről
2. számú függelék a /2010 ( ) számú önkormányzati rendelethez
Irányelvek a tervek kulturális örökség védelmi ellenőrzéséhez
Régészet
(1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethető meg:
védetté nyilvánított lelőhely területe,
nyilvántartásba vett lelőhely területe
és
régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy feltételezhető.
(2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek területén az illetékes Kulturális Örökségvédelmi
Hivatal – továbbiakban KÖH - engedélye szükséges az egyébként más
hatósági engedélyhez nem kötött, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó,
illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz,
tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve
a terület használati módjának megváltozását eredményező tevékenység engedélyezésénél
a KÖH szakhatósági közreműködő.
(3) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden használatváltozáshoz, építkezéshez,
földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(4) Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén javasolt kikérni a KÖH véleményét.
(5) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol építkezés, vagy művelés
kapcsán régészeti leletek, vagy objektumok kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni
és az illetékes megyei múzeumot, valamint a KÖH-t értesíteni.
(6) Nagy felületet érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
(7) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban
foglaltak az irányadók.
(8) Az (1) bekezdésben megnevezett területeket a szabályozási terv jelöli
2
Műemlékvédelem
(1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak. A védelem
alatt álló értékeket a szabályozási terv ábrázolja.
(2) Az országos jelentőséggel rendelkezőket - a műemlékeket - és az azokkal kapcsolatos
előírásokat országos érvényű rendeletek határozzák meg. Építési ügyeiben az
Örökségvédelmi Hivatal jár el.
(3) A kijelölt műemléki környezeten belüli építkezés esetén az Örökségvédelmi Hivatal
szakhatóságként működik közre.
3. számú függelék a /2010 ( ) számú önkormányzati rendelethez
Régészeti és Műemléki területek jegyzéke.
Régészeti lelőhely: HRSZ: 030/4, 021/2, 021/2, 020/8,020/8,
Műemlékek: HRSZ: 100
Műemléki környezet: HRSZ: 98, 99, 101, 162, 163,
3
4. számú függelék a /2010 ( ) számú önkormányzati rendelethez
Irányelvek a tervek környezet és természetvédelmi ellenőrzéséhez
Általános követelmények
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a település, és környező területeinek
tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.] A törvény
célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének,
valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható
fejlődés biztosítása.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetésmód változtatás(-
ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység
csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek
betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg:
358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet (a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése
alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint
a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól) határozza meg.]
(3) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának,
használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró
vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
[Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási
hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet szerint kell
eljárni. Ez utóbbi jogszabály 24. § határozza meg a vízgazdálkodással kapcsolatos helyi
önkormányzati hatósági hatásköröket.]
(4) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek
használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az
előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket
a 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet (a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta,
valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról,
valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról.)]
(5) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvé4
nyesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet (a
vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról) tartalmazza.]
(6) Új, jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás
során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását
a többször módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete
szerint kell elvégezni. (Megállapította: 36/2006. (II. 20.) Kormányrendelet 2. §-a)]
(7) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását
és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladékgazdálkodásról
szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásainak figyelembe vételével.]
Környezetterhelési határértékek
(1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni
kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat,
valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő,
illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott, többször
módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő
jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez
kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a módosított 14/2001. (V. 9.)
KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések
illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet,
a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű
tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről
a 22/2003. (XII. 27.) KvVM rendelettel módosított 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet
rendelkezik. Az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal
kapcsolatos tevékenységekről a 310/2008. (XII. 20.) Kormányrendelet rendelet tartalmaz
előírásokat.]
(2) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.
[Jelenleg: Az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket a
felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelete,
valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk
egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg.]
5
(3) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-
tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A közcsatornahálózatba
bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyagtartalomra
vonatkozó küszöbértékeket, és a bírságtételeket a 340/2004. (XII. 22.) Kormányrendelettel,
valamint a 368/2004. (XII. 26.) Kormányrendelettel módosított
220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(4) A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket be
kell tartani. [Jelenleg: A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges
határértékeket a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelettel módosított 10/2000. (VI.
2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet tartalmazza.]
(5) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, szabadidős tevékenység úgy engedélyeztethető, létesíthető,
illetve üzemeltethető, hogy feleljen meg a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet (a
környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól) előírásainak.
A zajkibocsátás nem haladhatja meg zajterhelési, ill. a zajkibocsátási határértékeket. [Ezek
meghatározásának szabályait a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a zajkibocsátási határértékek
megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról)
tartalmazza, a zaj- és rezgésterhelési határértékek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes
rendeletben kerültek rögzítésre.]
(6) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású, és új tervezésű, vagy megváltozott
övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az
épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel
kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő
zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete
tartalmazza.]
(7) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző
technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben
folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
[Jelenleg: Az érvényesítendő beltéri zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.)
KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.] A határértékek megtartását
az épület szerkezeti, gépészeti stb. kialakításával kell biztosítani.
6
Speciális eljárási szabályok
(1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a
környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére,
illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket
az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a
környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(2) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot
kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást
kell lefolytatni. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(3) A település a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint (Megállapítja:
27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) „fokozottan érzékeny” felszín alatti vízminőség
védelmi területen, „kiemelten érzékeny felszín alatti területen” helyezkedik el. A
felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében fokozott műszaki védelmet kell biztosítani
az építmények létesítésekor és a tevékenységek végzésekor. [Jelenleg: a kockázatos
anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének
engedélyezése a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet szerint történhet.]
(4) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények
védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az
engedélyezéseket lefolytatni. [Jelenleg: a módosított 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet
(a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények
védelméről) szerint].
(5) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően
kell eljárni. [Jelenleg: a 2007. évi CXXIX. törvény szerint.]
(6) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: a 2009. évi
XXXVII. törvény és a végrehajtásra kiadott 153/2009.(XI. 13.) FVM rendelet szerint.]
(7) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése
a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
[Jelenleg: a 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet (a telepengedély, illetve a telep létesítésének
bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékeny7
ségekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól) határozza
meg.]
(8) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát
sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés)
a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: a 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet
(az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható
kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről) tartalmaz szabályokat.]
(9) Amely terület a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007
(VI. 1.) FVM rendelet besorolása szerint nitrátérzékeny, ott a vizek mezőgazdasági eredetű
nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat
és a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: 59/2008. (IV. 29.)
FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez
szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás
rendjéről]
(10) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra -
gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése
során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
[Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek
végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a
192/2003. (XI. 26.) Kormányrendelettel módosított 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet
előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására
hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III. 26.)
KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.]
(11) A 2000. évi XLIII. törvény 35. §. (1) alapján a települési önkormányzatnak illetékességi
területére helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgoznia. Az elkészült helyi hulladékgazdálkodási
tervet az önkormányzat rendeletben hirdeti ki. A tartalmi követelményeket a
126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet (a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi
követelményéről).
(12) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt területté
minősítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és
természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul. [Az 1996. évi LIII. Törvény (a természet
védelméről) tartalmazza azon előírásokat, amelyek Óbánya esetében fokozott figyelmet
érdemelnek.]
8
5. számú függelék a /2010 ( ) számú önkormányzati rendelethez
ÓFALU KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉT RÉSZBEN ÉRINTŐ
ORSZÁGOS ÉS MEGYEI ÖVEZETEK